Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
745 helyről olyan helyre, ahol eddig nem volt megbetegedés, a másik helyen pedig volt megbetegedés. Tehát ha már a Covidnál tartunk, akkor ez is mindenféleképpen egy előrelépés. A különböző hatósági szervek, állami szervek közötti elektromos kapcsolattartás, a polgárok és vállalkozások számára történő magasabb szintű elektronikus kapcsolattartás szintén egy pozitív feladat. S valóban igaz az, hogy ez egy közfeladat, és ez is előrelépést jelenthet. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos átvilágítás egy jogharmonizációs célú módosítás, amire szintén szükség van. De mindezek az újítások azért problémát is jelentenek; egyrészt, hogy a technikai lehetőségek megvannak-e, megfelelőek-e, azokat megfelelően tudják-e használni a megfelelő szervek. Nyilván amikor ez bevezetésre kerül, majd annak az első hónapjai, napjai, évei fogják eldönteni, hogy szakmailag megfelelően kiforrott rendszert alkalmaznak-e, és hogy az állampolgárok hozzáértése, laikussága esetleg nem hátráltató tényező-e. Szintén hátráltató dolog lehet az, hogy az adatok tömege jelenik meg az államnál, illetve azoknál, akik ezeket a rendszereket üzemeltetik. Olyan adatok jelennek meg, amelyekkel kapcsolatban ma, a XXI. században azt látjuk, hogy az állam gyakorlatilag szinte mindent tud, mindent tudhat az emberekről. Nincs ezzel semmi baj addig, amíg ebből nem lesz visszaélés-jellegű probléma. Ennek a lehetősége az ilyen tömeges adatkezelésnél sajnos mindig megvan. Hogy jogszerű lesz-e az adatkezelés vagy jogszerűtlen? Hiába fogjuk azt törvényben meghatározni, hogy márpedig jogszerűen kell kezelni az adatokat, mert láttunk már olyat, amikor nem így történik, és bizony adott esetben megkérdőjeleződhet az állampolgárok számára az adatok jogszerűsége. S az is felmerül az emberben ilyenkor, hogy milyen társadalmat építünk akkor, amikor majd mindenki csak a számítógépe végéről fog kapcsolatot tartani az állammal, az önkormányzattal, a hatóságokkal, s látjuk, hogy nagyon sok esetben a barátokkal, a rokonokkal, az ismerősökkel is. Nem mondom, hogy ezért ne építsünk tovább, ne fejlesszünk tovább, mert nyilván nem ez az út, de valahol meg kellene találni a harmonikus kapcsolatot a kettő között, hogy a társadalmi elidegenítés se fokozódjon a továbbiakban. Egy példát is szeretnék elmondani azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetőségek és milyen problémák is adódhatnak ebből a túlzott adatkezelésből. Például nem olyan régen derült fény egy régi emberölési ügyre az Egyesült Államokban, ahol egy 35 évvel ezelőtti emberölésnek találták meg az elkövetőjét azáltal, hogy sokat fejlődött a tudomány. Megvolt az elkövető hajszála, amiből ma már DNS-mintát tudtak venni, és ezáltal megtalálták a rendszerben azt is, hogy kihez kötődik az a hajszál. (15.20) Az a döbbenetes, hogy hogyan találták meg. Ugyanis nem úgy, normális módon, hogy egy DNS-mintát vettek egy elkövetőtől, és így derült ki, hogy ő ezt a gyilkosságot is elkövette, hanem egy kereskedelmi cégnél bizonyos családtagja megrendelt egy szolgáltatást, amelyben a családfáját vezethette vissza valamerre, és bizony ezáltal az adatok olyan helyre is juthatnak adott esetben, hogy összefüggést találnak az esetek között. Én azt mondom, hogy akkor, amikor bűnüldözésre használják fel ezt a módszert, arra, hogy még jobban elfogjuk azokat a bűnelkövetőket, nagyobb számban, bizony ennek akkor is helye van. De akkor, amikor ezeket az adatokat teljesen másra használja fel adott esetben a politika, akkor viszont nagyon nagy baj van, és itt kell megtalálni azt a megfelelő egyensúlyt, hogy ez a hatalmas adathalmaz, ami bekerül, megfelelő módon és jól legyen használva. Aztán: korábban, amikor bevezetésre került ez az ASP-rendszer az önkormányzatoknál, ott is felmerült számtalan probléma. Ezt is azért hozom fel, mert az elektronikai fejlesztésnek ez is egy állomása volt Magyarországon. A minisztériumtól azt hallottuk, hogy hihetetlenül jól működik a kísérletek alapján az ASP-rendszer Magyarországon, hogy egyszerűbbé vált a könyvelés az önkormányzatoknál, hogy gyorsabbá vált, hogy a határidőket nem lehet elmulasztani - itt hallottuk annak idején a belügyminiszter úrtól ezeket a pozitívumokat. Akkor, amikor én felhívtam ezzel az önkormányzatokat, hogy valóban így van-e, és az ASP-rendszer így működik-e - hangsúlyozom, ez a kísérleti szakaszban volt -, gyakorlatilag katasztrófafilmhez hasonlították az ASP működését. Elmondták, hogy sokkal bonyolultabbá vált a könyvelés, sokkal lassabbá vált, sokkal nehézkesebbé vált, és a határidőket nem tudják betartani, és
