Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
710 A társasági adózásban a beruházások megvalósítása szempontjából egyik legnagyobb előnyt jelentő kedvezmény a fejlesztési tartalék lehetősége, mely jelenleg is elérhető. A versenyképességi célkitűzésekkel összhangban a fejlesztési tartalék mentessége még nagyobb mértékben vehető majd igénybe a törvényjavaslat alapján. A kedvezmény már tavasszal kibővült azzal, hogy az elkövetkező négy évben magyarországi beruházást tervező cégek a teljes nyereségüket beruházásra fordíthatják, amivel már az idei évre is elérhető ezen beruházó cégek számára a társaságiadó-mentesség. Az önök előtt fekvő javaslat a kedvezmény másik értékhatárát, a 10 milliárd forintos korlátot szünteti meg, ezáltal a nyereség pozitív összege ténylegesen és teljesen félretehető beruházási célból. A beruházás megvalósítására továbbra is négy év áll az adózók rendelkezésére. Tisztelt Képviselők! A javaslat helyiadó-törvényt célzó módosításai szintén az adóadminisztráció csökkentését célozzák. Két változtatást emelnék ki. Elsőként említem, hogy a több telephellyel rendelkező vállalkozások számára lehetőség nyílik olyan bevallási nyomtatvány kialakítására, mely könnyebb, komfortosabb bevalláskitöltést garantál, és jelentősen csökkenti a számszaki, logikai hibák elkövetésének az esélyét. Ezt szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a helyi adóbevallási nyomtatványokat már nem miniszteri rendelet tartalmazza, hanem a Pénzügyminisztérium honlapján lesz elérhető, valamint az, hogy az iparűzésiadó-bevallás csak a NAV-on keresztül juttatható el az önkormányzati adóhatóság részére. A félreértések eloszlatása érdekében hangsúlyozom, hogy ez utóbbi változtatás miatt semmiben nem sérül az önkormányzatok adómegállapító joga. Továbbra is dönthetnek az iparűzési adó bevezetéséről, annak mértékéről, a kedvezményekről, és továbbra is az önkormányzati adóhatóság feladata lesz a bevallások fogadása, nyilvántartása, az adó beszedése, ellenőrzése, és mint azt az indoklás is tartalmazza, az adózónak az adót a jövőben is az önkormányzathoz kell megfizetnie. A helyi adózás adminisztrációs terhét nagyban csökkenti az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszüntetése is. Ez a változtatás elsősorban az építőipari tevékenységet végzőket érinti kedvezően. Jövőre ugyanis már nem lesz szükség arra, hogy ezen adókötelezettség miatt az építőcég bejelentkezzen a településen, és nem lesz szükség arra sem, hogy bevallást adjon a viszonylag rövid ideig tartó tevékenységéről, és a csekély összegű adót megfizesse. Mindez azonban az alábbiak szerint nem érinti az önkormányzati szektor összbevételét. A vállalkozónak ugyanis a jelenleg még ideiglenes jellegűnek számító tevékenysége után a székhelye, telephelye szerinti településen meg kell fizetnie ezt az adót. Nem változik továbbá az a szabály sem, miszerint ha az építőipari munka időtartama az adóévben meghaladja a 180 napot, akkor a vállalkozásnak telephelye lesz az építési munka helye szerinti településen. Tehát egy-egy nagyobb építési tevékenység esetén helyben, az építés helye szerinti településen keletkezik adóbevétel. Tisztelt Országgyűlés! Ami az illetéktörvény módosítását illeti, kiemelendő, hogy megszűnik az eljárásiilleték-kötelezettség az elsőfokú közigazgatási eljárások döntő többsége esetén. Kivétel ez alól a személyi okmányok és a gépjárműokmányok, valamint az adó- és értékbizonyítvány utáni eljárási illeték. Mindez nem egyszerűen csak mintegy 5 milliárd forintot hagy az érintetteknél, de legalább ekkora értékben csökkenti az ügyfelek és a hatóságok adminisztrációs terhét. Nem lesz ugyanis szükség illetékbélyeg beszerzésére és az iratra való felragasztására vagy az illeték pénzben való megfizetésére, azaz jelentős időt spórolunk az ügyfelek számára. A hatóságok terhe pedig azért csökken, mert nem kell külön vizsgálni az illeték megfizetésének tényét az elsőfokú eljárások esetén. Tisztelt Képviselők! A turizmusfejlesztési hozzájárulást ez év végéig nem kell megfizetniük azon vállalkozásoknak, amelyek 5 százalékos áfamértékkel értékesítenek szálláshelyet vagy vendéglátás keretében meleg ételt. A jövő évtől annyi változás lesz ebben a közteherben, hogy nem terheli fizetési kötelezettség azokat a köztes értékesítőket, azaz szállodákat, utazási irodákat, amelyek közvetített szolgáltatásként nyújtják az 5 százalékos áfamérték alá eső vendéglátó-szolgáltatást, szálláshelyszolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy megszűnik az adott, 5 százalékos áfakulcs alá eső szolgáltatások több értékesítési fázisban turizmusfejlesztési hozzájárulással való terhelése. Az adózás rendjét érintő módosítások is számos kedvező elemet tartalmaznak mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek részére. Így a magánszemélyek akár már 1 millió forintos tartozásig, az adózási előéletük alapján megbízhatónak minősített cégek pedig 3 millió forintig kérhetnek tartozásaikra 12 havi pótlékmentes részletfizetést. (12.20)
