Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 20. kedd - 157. szám - Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló törvényjavaslat zárószavazása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről:

697 vidékért, addig ma vasúti és buszjáratokat zárnak le cinikus vállrándítással, és szolgáltatások sorát zárják be, gondoljunk itt csak a postai szolgáltatásokra. Látjuk azt, hogy lassan már vannak olyan települések, ahova egyszerűen képtelenség eljutni, ha nincs valakinek saját járműve. Amíg az állampárthoz hű oligarchák és a miniszterelnök vejének kezei között milliárdok eliminálódnak el, és természetesen itt pályázati pénzekről és közpénzekről beszélünk, addig a magyar vidék haldoklik, a közszolgáltatások pedig a szemünk láttára omlanak össze az önök segítségével. (Nacsa Lőrinc: Nem igaz!) (11.10) Tudják, mivel jár ez, képviselőtársaim, tudják, mivel jár? A vidéki magyarok millióinak teszik tönkre az életét, húzzák ki a lábuk alól a talajt, és veszik el ezzel a jövőjüket. Kérdezem én: ez az önök vidékpolitikája? A vidéken élők a nagyvárosokban élőkhöz képest nem vagy csak korlátozottan és lényegesen rosszabb minőségben kapnak, ha egyáltalán kapnak lehetőséget a gyógyulásra, nincs, mivel éppen most gyalulják le, ha még megmarad valami, akkor pedig nem elégséges a tömegközlekedés, az önkormányzatiságról pedig szerintem ne is beszéljünk, mert az egyenesen felháborító. És legalább annyira szürreális, amikor az önök kormánya győzelmi jelentéseket harsog a vidékről, mint egy fuldoklónak arról beszélni érdemi, valós segítség helyett, hogy ugyan már, hát milyen jó a víz hőfoka. Önök szerint a kormány elkötelezett a vidék fejlesztésében, aminek kiemelt eszköze és programja a „Magyar falu” program. Ehhez képest az átlag vidéki magyar egy megveszekedett petákot nem lát az önök programja kapcsán. A programban a végletekig korlátozottak nemcsak a lehetőségek, de a rendelkezésre álló források is, és vidéken szinte mindenkinek van egy olyan sztorija, amelyből kiviláglik, hogy ezeket a pénzeket sok esetben nem is valós fejlesztésekre költik. A „Magyar falu” programot, ha minden így marad, lassan érdemes lenne amúgy átnevezni nemzeti oligarcha programmá, mivel a pénzek jelentős hányada kézen-közön és előbb-utóbb az ő zsebükben köt ki. Emlékezzünk, például a „Magyar Falu” program 2019-es pályázatán a vádlottak padján ülő Simonka György faluja mindent vitt, mindent, amire pályázott, mindent megnyert, lassan már azt is, amire nem pályázott. A Mezőkovácsházai járás legkisebb települése nyerte ott, abban a térségben a legtöbbet, és, ugye, azt még önök sem hiszik, hogy mindez szakmai alapon történt? Önök azt állítják, az esélyegyenlőség biztosításának egyik útja a falu- és tanyagondnoki szolgálat további bővítése. Ezzel, látják, egyetértünk, ez az egyik útja, ez kétségtelen. De mi erre azt mondjuk, hogy ez így nem sokkal több, mint porhintés, szemfényvesztés. Bárhogy is gépészkednek a szavakkal, azt önök is nagyon jól tudják, hisz okos emberek, a falu- és a tanyagondnoki szolgálat nagyon-nagyon fontos eszköz, különösen most, de mégsem egy univerzális svájci bicska, nem tudja pótolni az állami gondoskodást, és sajnos az ismert adatok és a tények is mind-mind arra utalnak, hogy egyrészt a természetes fogyás üteme a falvakban folyamatosan meghaladja az országos mértéket, másrészt a belföldi vándorlások vesztesei ugyancsak ezek a falvak, köszönhetően annak, hogy a falvakban és az apró településeken, az aprófalvakban lényegesen alacsonyabb a foglalkoztatottság, mint a városokban. A munkanélküliség szempontjából pedig a falvak esetében a városokhoz, különösen a nagyvárosokhoz képest ez a szám a többszöröse annak, azaz az elmúlt tíz évben a propagandán, a kincstári optimizmuson, a Simonka-félék kinevelésén, a milliárdos gazemberségeken kívül kézzelfogható eredményét nem sokat látjuk az önök kormánya vidékprogramjának. Ebben a tekintetben tehát valóban nagyon-nagyon fontos lenne a falvakban lakó embereket végre valóban támogatni, de még fontosabb lenne a falvak és az aprófalvak fellendítése, a halálközeli állapot megszüntetése, aminek azonban még csak a halvány nyomait sem nagyon érzékelhetjük. Összességében elmondhatom, hogy a Demokratikus Koalíció is elkötelezett természetesen a vidéken és azon belül is a tanyavilágban és az aprófalvakban élők szociális, infrastrukturális, egészségügyi, oktatási és kulturális felzárkóztatása tekintetében, ez teljesen egyértelmű. A falu- és tanyagondnoki szolgálat célja a településen élők szociális helyzetének a javítása, a rászorulók segítése, a mindennapi életünkben keletkező problémák megoldásában történő segítségnyújtás. De ők sem istenek, nem tudnak mindent megtenni, sőt. Az, hogy a jövőben több településen lesz elérhető ez a segítségnyújtás, mindenképpen támogatható, ugyanakkor a Demokratikus Koalíció felhívja a figyelmet arra, hogy nagy a fluktuáció a pályán - de erről már több képviselőtársam is beszélt -, és jelenleg is több faluban helyettesítésekkel, az