Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló törvényjavaslat zárószavazása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
692 az ebédet, a gyógyszert, viszik a beteg embereket orvoshoz és szállítják onnan haza, valamint beszerzik a közfoglalkoztatáshoz elengedhetetlenül szükséges anyagokat, de sorolhatnám egyébként tovább. Sok helyen még olyan kéréseknek is eleget tesznek a falugondnokok, amelyek egyébként nem tartoznak a feladatkörükbe. Teszik mindezt Somogyországban egyébként, 130-200 ezer forintért. Nem véletlen tehát, hogy olyan sok a pályaelhagyó ebben a szakmában az alacsony bér és a nagy nyomás miatt, tisztelt képviselőtársaim. Ezért szükséges tehát további bérfejlesztés és a rendkívüli szociális érzékkel megáldott falugondnokok folyamatos képzése. A falugondnokok kiválasztása során figyelemmel kellene lenni az iskolai végzettségre, és a falugyűlés véleményére is, és a tapasztalatok szerint akkor ugyanis kisebb lenne a fluktuáció ebben a szakmában. Visszatérve a törvényjavaslatra, a Kemény Bertalan által megálmodott falu- és tanyagondnoki rendszer immár 30 éve működik, és folyamatosan bővül. Jelenleg 19 megyében, közel 1600 kistelepülésen és a tanyavilágban találkozunk a szolgáltatással. A falu- és tanyagondnokságok a leghátrányosabb helyzetű településeken működnek, a szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi lakott helyek intézményhiányból eredő települési hátrányainak enyhítése; az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. És ha országos viszonylatban akarjuk értékelni a falugondnoki szolgálatok eddigi 30 éves teljesítményét, főként azt kell kiemelni, hogy közel 1600 faluba és tanyakörzetbe jutott el az a kapcsolati és információs lehetőség, amely addig elérhetetlen volt az ezeken az elszigetelt településeken, településrészeken élők számára. A falugondnoki szolgálat működtetéséhez kapcsolódó lakosságszám 600 főről - úgy, ahogy államtitkár úr is említette - 2020. január 1-jétől 800 főre emelkedett. A bekerülési lélekszám 800, illetve 1000 főre való felemelése azonban több szakmai aggályt is felvet. Kétségtelen tény, hogy ezzel a módosítással több település vehet részt a rendszerben, és ezáltal több ember tudja majd igénybe venni a falugondnokok és a tanyagondnokok által biztosított szolgáltatást. De a falugondnokok döntő többsége már most is túlterhelt a kis lélekszámú településeken is. Már a 600 lélekszámú településeken is igény mutatkozik két falugondnok munkájára, és ahogy nő a lakosságszám, értelemszerűen azzal arányosan nő a szolgálatot igénybe vevők száma is. Tisztelt Képviselőtársaim! Különösen igaz ez Somogyországra, Marcali térségére, ahol minden harmadik lakos közeli hozzátartozója él és dolgozik külföldön, keresi a kenyerét külföldön, rendkívül sok az idős, egyedülálló, egyébként segítségre szoruló ember, és a róluk való gondoskodást is biztosítják ezek a falugondnokok. Ebből következik, hogy hiába indít falugondnoki szolgálatot egy 800 vagy akár 1000 fős település, egy falugondnok várhatóan nem tudja majd kielégíteni a felmerülő igényeket. Javasoljuk ezért, hogy ezeken a településeken, a 800 és 1000 fő közötti településeken a jövőben legalább két falugondnok működjön. És akkor nézzük a javaslat második részét, amely úgy szól, és ezt idézni fogom önöknek: „A falugondnoki, illetőleg tanyagondnoki képzés szervezését a szolgáltatás helye szerint illetékes megyei önkormányzat látja el.” De miért is van erre szükség? A javaslat indokolásából ez nem derül ki. A javaslat indokolása ugyanis így szól, ezt is idézem önöknek: „Falu-, illetőleg tanyagondnoki képzés szervezését indokolt a megyei önkormányzat feladatkörébe utalni, figyelemmel a szolgáltatást igénybe vevők körének bővítésére.” Van néhány vállalkozás, akik évtizedek óta ellátják a képzést, és, tisztelt államtitkár úr, az előterjesztői beszédében a változtatásnak ezekről az okairól nem beszélt, ezért legyen kedves most válaszolni a kérdéseimre. Nem voltak megelégedve a civil szervezetek, egyesületek által évtizedek óta ellátott képzés szakmai színvonalával? Mitől lesz magasabb színvonalú a képzés a megyei önkormányzatok szervezésében? Olcsóbb lesz a képzés? Közelebb lesz a képzés a falugondnokok illetékességi területéhez? És mi lesz azzal a tizen-egynéhány egyesülettel, azokkal a civil szervezetekkel, akik most ellátják egyrészt a képzést, másrészt a falugondnokok érdekképviseletét? Mi lesz velük a jövőben? Fel vannak-e készülve a megyei önkormányzatok a január 1-jei indulásra? Vane elég szakember a megyei önkormányzatoknál? Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, adjon egyértelmű és szakmailag alátámasztott választ a feltett kérdésekre, mert ennek hiányában ugyanis nem tudhatunk más következtetésre jutni, mint hogy ez a
