Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló törvényjavaslat zárószavazása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
689 pártállami vezetés által elindított és egyébként ideológiai értelemben támogatott faluleépítés és tulajdonképpen már akkor is a komoly problémákkal küzdő falvak elsorvasztása zajlott. Ennek ellentételezéseként kezdődött meg egy falumentő akció. Több kutatás is rávilágított már akkor is arra, hogy vannak olyan magukra hagyott települések, ahol az ott élők közül még vannak olyanok, akik felvállalják a település gondjainak megoldását, magukénak érezve a település problémáit. Őket nevezték már akkoriban, amikor ez a rendszer elindult, falugondnoknak. Később, egy kétezres évek elején megtartott, e témával foglalkozó konferencián az alábbi gondolatok hangzottak el ezzel a rendszerrel kapcsolatban. Szociális, egészségügyi, gazdasági, kulturális, népművelői feladatok mellett a falugondnokoknak kommunális, sőt bizonyos értelemben mentális területeken is helyt kell állniuk. Ők tulajdonképpen egy alsószintű ombudsmani rendszert jelentenek. A polgármester egy faluban az ész, a falugondnok pedig a falu szíve. Feladata hasonlít ahhoz, amikor egy vízbe esett ember fuldoklik, partra húzzák, szájon át lélegeztetik abban a reményben, hogy beindul a légzés. Ezt csinálja a falugondnok is a faluval, remélve, hogy az emberek közötti bizalmatlanság elfogy, megszűnik, fölenged, s elkezd működni a falu mint egy közösség. Tisztelt Ház! A kormány elkötelezett a vidék fejlesztésében, a falu- és tanyagondnoki szolgálat fenntartásában és továbbfejlesztésében. Ez az elkötelezettség ölt testet a „Magyar falu” programban is, amely a 2019. évben indult, és amely a lakosság több mint 30 százalékát, a települések több mint 90 százalékát érinti, 3 millió főt közvetlenül is. A „Magyar falu” program legfontosabb célkitűzése ugyebár az 5 ezer lélekszám alatti települések népességmegtartó erejének növelése, a kistelepülési életforma erősítése, s a vidéki lakhatási lehetőségek segítése. Ennek a programnak a bevezetésével egyedülálló, célzott kormányzati beavatkozás valósult meg az 5 ezer fő és az alatti állandó lakosságszámú településeken. Alapvető kiindulópontja és célja az volt ennek a programnak, hogy megállítsa, vagy adott esetben még vissza is fordítsa a magyarországi kistelepülések nagy részében megindult népességfogyást. Helyi életminőséget javító pályázati programokon, valamint az alsóbbrendű utak felújításán kívül a „Magyar falu” program részét képezi a falusi otthonteremtési kedvezmény is, vagyis a falusi CSOK is. A vidéki települések eltérő mértékben, de jellemzően gazdasági gondok mellett szociális problémákkal is küzdenek. A kistelepülések nehézségei sok szempontból arányban vannak a lakók alacsony számával, illetőleg a népességcsökkenéssel. Ezen kistelepülések életében kiemelt jelentőségű a falu- és a tanyagondnoki szolgálat, amely enyhíti ezeket a nehézségeket, és hozzájárul az ottani életminőség javításához. A gyakorlati tapasztalatainkból és a „Magyar falu” program eddigi sikereiből és az ezzel összefüggő visszajelzésekből kiindulva úgy gondoljuk, hogy célszerű és indokolt a szolgáltatás további bővítése, és ez önmagában is elősegíti a programban megfogalmazott célok érvényesülését. (10.30) 1990 augusztusában indult ez a program a Falufejlesztési Társaság javaslatára Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ez folyamatosan bővült azóta is. A 2020. augusztus 18-ai adatok alapján országos szinten 1160 falugondnoki szolgálat és 493 tanyagondnoki szolgálat található a szolgáltatási nyilvántartásban, és az mára kijelenthető e bővítés, bővülés eredményeképpen, hogy a falu- és tanyagondnokok falvakban, külterületeken a szociális ellátórendszer alapját képezik, sőt nagyon sok településen vagy településrészen, vagy külterületi részen tulajdonképpen az egyetlen helyben, háznál elérhető szolgáltatást jelentik. Ennek a szolgáltatásnak a célja a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény értelmében aprófalvak, külterületi, egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak az enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni közösségi szintű szükségletek teljesítésének a segítése. Javaslatunk szerint ez a feladatkör bővülne tovább, és ez tulajdonképpen az elmúlt években látható és már megvalósult fejlesztéseknek egy további lépése lenne, ugyanis a feladatkör például már 2020. január 1-jétől tovább bővült a közösségi közlekedés nehézségeiből eredő hátrányok enyhítésével.
