Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
473 Egyébként, ha megnézzük a számokat és az energiaszektor összességét nézzük, 2002 és 2006 között olyan 60 százalékos dominanciája volt a külföldi befektetőknek. Csehországban is volt ilyen monopolhelyzetű cég, az is körülbelül 60 százalékot tudott magában az áram- meg a gázkereskedelemben, az a ČEZ volt, meg a mai napig is komoly befolyással bír, az cseh nemzeti állami vállalkozás volt. Ott nem voltak ilyen kiugrások 2002 és 2010 között a gázárban meg a villamos áramban, mint Magyarországon. Az a fajta privatizációs őrület, az a felelőtlen gazdálkodás, ami ’94-ben megtörtént, az köszönt vissza 2002 és 2010 között. Mi ennek vetettünk véget, és még egyszer mondom, sikeresen vetettünk véget a rezsicsökkentéssel, mert a rezsicsökkentés minden egyes értékét meg tudtuk tartani, az Európai Bíróság előtt is meg tudtuk védeni. Mert azt az elemét nem fogadta el a bíróság az Európai Bizottság keresetének, ami egyébként közvetlenül kihatna negatívan a gáz árára, illetve a szolgáltatások árára. Magyarul, növelné az árát, mert ha be kellene számítani azokat a költségeket az árkalkulációba, amelyekről beszélt az ítélet, akkor magasabb lenne az ár. De ezt megvédtük. Az emberek számára a legfontosabb dolgot megvédtük, és a rezsicsökkentés értékét meg tudtuk tartani. Ezért azt mondom, hogy csak gratulálni lehet a magyar kormánynak, aki ezt a harcot végigvitte. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Balczó Zoltánnak, a Jobbik képviselőjének. Parancsoljon! BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Én az általános energetikai és rezsicsökkentési vitába nem szeretnék most belemenni, bár elég sok szempontból lehetne elemezni. Sok mindenben egyetértettem az előttem szólókkal, többek között Varju Lászlóval, de a felszólalása végén arról beszélt, hogy gyakorlatilag milyen módon kéne egy olyan energiastratégia, amely figyelembe veszi azt, hogy Magyarország mennyire kiszolgáltatott, hogy a gáznak is több mint 80 százaléka külföldről jön, és ezt felsorolta. Nem tudom, jól értelmeztem-e, de úgy tűnt, hogy képviselő úr továbbra is azt a felfogást vallja, ami ebből kimondatlanul következik, hogy Magyarország számára a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása egy létkérdés. Ön képviselő volt 2006 és ’10 között, amikor Podolák György volt a Gazdasági bizottság energetikai albizottságának elnöke, én európai parlamenti képviselő, az energetikai bizottság tagja voltam. Akkoriban az energetikai bizottság tett egy látogatást Strasbourgban, élén Podolák Györggyel, valamint ott volt Süli János mint vezérigazgató. Ott a magyar képviselőkkel egyeztettünk, és az én véleményem is az volt, és az MSZP-é is, hogy a kapacitásfenntartás szükséges. Gyürk András taktikázott és kétségét fejezte ki, hogy ha a Fidesz kormányra kerülne, mit tenne. Ez csak felidézés volt, mert nem tudom az önök álláspontját most, csak azt, hogy amit a végén elmondott, az közvetve arra utalt, hogy erre az energia-előállításra szükség van. De itt valóban én is eltértem az eredeti jogi témától, hogy így mondjam. Csak tulajdonképpen nem ismerem pontosan az MSZP álláspontját. (19.30) Az külön kérdés - akkor hadd fejezzem be -, hogy e beruházás körül milyen kétségek merülnek fel a szerződés körül. Én az előző ciklusomban javasoltam, hogy egy állandó parlamenti bizottság jöjjön létre a paksi beruházás ellenőrzésére. Csak én szeretném különválasztani azt a kérdést, hogy szükséges-e ennek a kapacitásnak a megőrzése, attól, hogy vajon vannak-e olyan kényes kérdések vagy súlyosabbak, amelyeket a beruházás kapcsán nekünk esetleg vizsgálni kell. Aradszki képviselő úrral kapcsolatban, ha a következőkben közelíteni akarnám az álláspontot - mert nem feltétlenül konfrontálódni akarok -, azért a számokkal kicsit próbáljunk közelebb kerülni, miszerint 98 százalékban megnyertük a pert. Ön azt mondta, hogy körülbelül öt, öt-nyolc ügy volt, amelyet meg kellett vívni már előzetesen a Bizottsággal, mielőtt a Bírósághoz fordult. Nyilván ha a mostani elmarasztalás témája - tehát a jogorvoslat kérdése a rendszerhasználati díjjal és egyebekkel kapcsolatban - egy volt, akkor az ötből egy, az 20 százalék. De az én felfogásom ebben még objektívebb, és csak azért lovaglok ezen, mert azt mondták, hogy a pert megnyertük. Perben - ön mondta - két ügyben fordult a Bírósághoz a Bizottság. A két ügyből az egyiket megnyertük, a másikat elvesztettük. Ön szerint a fontosabbat nyertük meg. Valószínűleg így is van, de azért ez számszerűleg inkább 50 százalék. Mivel az egész mai napirendnek az az alapja - azért hoztuk ide -, hogy mi is
