Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - A pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
458 Végezetül ebben a körben meg kell hogy említsem azt, hogy ennél a Buda-Cash-botránynál, ahol a brókerbotrány az akkori, korábbi fideszes önkormányzatot, újpesti önkormányzatot is elérte, tehát ott a Wintermantel Zsolt által vezetett intézmény vagy önkormányzat is ezekkel a pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatban volt, ahol az megtörténhetett, hogy olyan módon kezelt forrást, hogy egyébként már nem volt engedélye, a Magyar Nemzeti Bank mindezt végignézte, és gyakorlatilag most már kimutathatóan, szakértői jelentés alapján 133 millió forintos kárt okoztak csak az újpesti önkormányzatnak azzal, hogy jogosulatlan jutalékot fizettek ki a számukra. Amúgy egyébként, amikor két héttel ezelőtt itt a parlamentben beszéltem erről, illetve az újpesti önkormányzatnál megalakult az ezzel kapcsolatos vizsgálóbizottság, rá két napra az az XLS Kft., aki mindezt elkövette, nevet és székhelyet változtatott azonnali hatállyal, mondván, hogy talán így megmenekülhet, mert önöket igazából nem befolyásolta, mindezt tudták, hogy mi történik, és mégsem lépett a felügyeleti szerv. Összefoglalva tehát, azt gondolom, hogy a következő napokban nyugtassanak meg bennünket abban, hogy az Európai Unió által kezdeményezett és elvárt, és egyébként önök által ebben a törvényjavaslatban figyelembe venni kívánt módosításoknak az lesz az eredménye, hogy a kormány, a rendőrség, a Magyar Nemzeti Bank, az ügyészség nem kerülhet ilyen helyzetbe... - bár itt képviselőtársam utalt rá, hogy ez egy óhajtott cél vagy vágy, de őszintén szólva, nekem ez egyértelműen nem következik ebből. Tegyenek nagyobb lépéseket, illetve mondjuk úgy, hogy megbízhatóbb kijelentéseket, illetve ennél jobb lenne, ha tettekben bizonyítanák azt, hogy nem hagyják a károsultakat magukra, és őket egyébként kártalanítják. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak. Parancsoljon! DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/13105. törvényjavaslat rendkívül hosszú, 16 törvényt módosít 194 paragrafuson keresztül, 151 oldalon át, aminek valóban nagy része az európai uniós irányelvek, iránymutatások, döntések adaptálásáról szól. Amikor a pénzügyi közvetítőrendszerről beszélünk - legalábbis képviselőként -, akkor az ember mindig úgy gondolja, hogy ennek a szabályrendszere elsősorban azokért van, akik a pénzt beviszik a pénzügyi közvetítőrendszerbe, akik lehetővé teszik azt, hogy a bankok, különböző befektetési vállalkozások és társult intézményeik hatékonyan tudjanak működni, profitot termelni, adót fizetni. De azért, amikor ezeket a szabályokat - irdatlan mennyiségű jogirodalma van már - végignézzük, akkor azért alapvetően a szempont a biztonságos működés, de nem az emberek, hanem a rendszer fenntartása számára. Miért állítom egymással szembe az embereket és a rendszert? Azért állítom, mert van egy kilencéves, elég alapos tapasztalatom a vonatkozásban, ami a devizahitelezés következményeinek tapasztalata, ez pedig az, hogy bármilyen gazdag joganyag is veszi körül a pénzügyi közvetítőrendszert, bizony, ha tetszik, ha nem, az intézmények ezeket meglehetősen könnyedén játsszák ki. Addig, amíg minden adat az ő birtokukban van, addig, amíg egy polgár, ha tetszik, ha nem, nem kaphatja meg az ő ügyleteire vonatkozó minden egyes bizonylatot, sőt odáig el tudtak jutni a bírósági rendszer teljes fogva tartásával a pénzügyi közvetítőrendszer szereplői, hogy az egyes perekben a bírák nem is merik elkérni az alapbizonylatokat, vagy ha el is kérik, és azt mondja a pénzügyi intézmény, teljes mértékben áthágva a jogszabályok rendelkezéseit, hogy már nincsenek meg a papíralapú bizonylatok, holott még bőségesen benne vagyunk abban az időben, amíg nem lehet megsemmisíteni, akkor azt kell mondjam, hogy teljesen mindegy, hány paragrafus, hány oldal, hány szabályrendszer van, még mindig a polgár mit érez: azt, hogy ő ebben a rendszerben kiszolgáltatott. A javaslat azért nemcsak a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályokat módosítja, hanem például a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvényt is módosítja, amely szabály egyébként számomra üdvözítő, de ez csak valóban egy ilyen apró része ennek a javaslatnak. Ha végignézem az elmúlt 30 évet - vagyis inkább most már 33 évet, hiszen a kétszintű bankrendszer 1987-ben jött létre -, akkor azt lehet mondani, hogy a magyar kormányokat a mindenkori bankhatalom
