Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - A pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
449 Elsőként megadom a szót Gion Gábor államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr! GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A most tárgyalt törvényjavaslat európai uniós irányelvek átültetésének megvalósításával a pénzügyi ágazat kockázatainak csökkentésére és a gazdasági tevékenység fenntartható finanszírozásának elősegítésére fókuszál. A tőkepiaci, biztosítási és banki területre vonatkozó szabályozás finomhangolása révén az érintett intézmények erősödése várható. Ebből következik, hogy a törvényjavaslat jelentős részét bonyolultabb technikai jellegű paragrafusok alkotják, melyek csupán közvetetten gyakorolnak hatást pénzügyeink intézésének minőségére, de a módosítások között szerepelnek olyan javaslatok is, amelyek nyilvánvalóan közvetlenül is érintik az emberek mindennapi pénzügyekkel, biztosításokkal kapcsolatos ügyintézéseit. A hitelintézeti törvény módosításai közül három területet emelnék ki: az összevont alapú felügyelést, a felügyelet által a hitelintézetek számára előírható többlettőke-követelményre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát, valamint a javadalmazási politikára vonatkozó szabályozást. Az összevont alapú felügyelésre vonatkozó szabályrendszer lényege, hogy az egy vagy több bankot, valamint más, adott esetben egyedileg nem is felügyelt vállalkozást is tartalmazó bankcsoport kockázataira egy egységként kell tekinteni. Ennek oka az, hogy a bankcsoport bármelyik vállalkozásánál felmerült probléma kihathat a csoport egészére, így adott esetben a csoportban lévő bankra. A jelenlegi szabályozás nem megfelelően kezeli azt a helyzetet, ha a csoport irányító tulajdonosa nem egy hitelintézet, hanem külön, egyedileg nem felügyelt, és így felügyeleti intézkedés hatálya alá sem vonható, például holdingtársaság. A módosítás ezért külön jóváhagyási eljáráshoz köti azt az esetet, ha a bankcsoport irányítója, így az összevont alapú felügyelésért is felelős tagja egy holdingtársaság. A hitelintézetekre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok három pilléren alapulnak: a hitelintézetek által vállalt kockázatokra előírt minimális szabályozói tőkekövetelményen, ezen minimális szabályozói tőkekövetelményeknek a bankok általi belső értékelésén és annak felügyeleti felülvizsgálatán, végezetül a tőkekövetelmények teljesítésének banki nyilvánosságra hozatalán. A minimális szabályozói tőkekövetelmény bankok általi belső értékelése, valamint annak felügyeleti felülvizsgálata alapján a felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő az olyan kockázatokra, amelyeket a szabályozás önmagában nem kezel. A többlettőke-követelmény ugyanakkor jelentősen befolyásolja a bank működését, ezért a módosuló rendelkezések a jelenleginél egyértelműbben határozzák meg a felügyelet mozgásterét. A bankok javadalmazási politikára vonatkozó szabályozása azt célozza, hogy elkerülhető legyen a túlzott kockázatvállalás, ezért mindazon munkavállalók esetében, akiknek a szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázatvállalására, a teljesítményjavadalmazást halasztottan kell kifizetni, valamint legalább 50 százalékát - a hitelintézet jogi formájától függően - részvényekben, tulajdonosi részesedésekben, illetve olyan eszközökben kell kifizetni, amelyek tükrözik a bank részvényeinek értékét. Tisztelt Országgyűlés! A befektetési vállalkozásokat érintő módosítások e vállalkozások további megbízható és körültekintő működésére és felügyeletére vonatkoznak. A szabályozási változásokat az alkalmazandó uniós joggal való harmonizáció megteremtése indokolja. Ennek értelmében a bankokra és befektetési vállalkozásokra eddig alkalmazott egységes prudenciális keret a jövőben különválik, és a befektetési vállalkozásokra az eddig alkalmazott banki szabályok helyett az e vállalkozások sajátosságaihoz jobban igazodó előírásokat kell alkalmazni. A követelmények célja továbbra is az, hogy a befektetési vállalkozások üzleti tevékenységét szabályosan irányítsák, biztonságosan működtessék, a kockázatokat hatékonyan kezeljék, az ügyfeleik érdekében szakszerűen, megbízhatóan járjanak el. Az új keretrendszerben azonban e vállalkozások működtetése során méretükhöz, a végzett tevékenységükhöz igazodóan differenciáltabb, rugalmasabb megközelítés alkalmazható. Ugyanakkor a legnagyobb, rendszerszinten jelentős, bankszerű szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásokra továbbra is a banki szabályok alkalmazandóak,
