Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 21. hétfő - 150. szám - Azonnali kérdések és válaszok órája
45 Járásbíróság egy átiratában az Országgyűléshez fordult, és kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A Mentelmi bizottság előtt szóba hoztam és megteszem itt az Országgyűlés előtt is, hogy a ránk vonatkozó jogszabály mindössze annyit mond, hogy büntetőeljárás egy országgyűlési képviselő ellen csak akkor indítható, ha az Országgyűlés a képviselő mentelmi jogát felfüggeszti. Ennyi a jogszabály, ennek kapcsán a Mentelmi bizottság és az Országgyűlés, azt mondhatom, következetesen kialakított egy gyakorlatot. A gyakorlat lényege röviden annyi, hogy közvád esetén mindig kiadjuk a képviselőt, magánvád esetén pedig megvédjük a képviselőt. Igen ám, de itt most már egy olyan esettel találkozunk, amikor egy képviselő viszonylag rendszeresen, a képviselői munkáját - ami nyilvánvalóan politikailag értékelhető munka, ezt természetesnek tekintem - úgy gyakorolja, hogy magánszemélyeknek joghátrányt okoz, ahogy a feljelentő is állítja, és ez a magánszemély nem egy közszereplő. Tehát én azt mondom önöknek, és ezt mondtam a képviselőtársaimnak, hogy majd amikor az Országgyűlésnek lesz egy ihletett pillanata, szakmai vitákat folytatunk esetleg a mentelmi jog továbbfejlesztéséről, akkor az ilyen kérdéseket azért árnyaltabban közelíthetnénk meg, mint ahogy tettük eddig, mert ha mindenáron, konokul mindenféle képviselői megszólalást, ami magánszemélyek ellen is irányul, az Országgyűlés mindig azzal jutalmaz, hogy mindenáron megvédi a képviselőt, ezzel előbb-utóbb az Országgyűlés a saját tekintélyét rombolja. Nem tartunk itt, hogy ezt a kérdést újragondolnánk, ezért én azt is fontosnak gondoltam, hogy a Mentelmi bizottság elé ne tegyek egyoldalúan egy olyan indítványt, amivel az eddigi gyakorlatot felül akarnánk írni. Olyan kevés kérdés van a Ház falai között, amiben a kormányoldal és a baloldal többé-kevésbé még ugyanazt gondolja, talán bizonyos mentelmi kérdések ilyenek, és ezt is fontosnak gondolom, ezért ebben a helyzetben a Mentelmi bizottság követte az eddig kialakult gyakorlatát, és többségi döntéssel úgy döntött, hogy az adott ügyben a képviselő úr mentelmi jogát ne függessze fel a Ház. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem Hadházy Ákos képviselő urat, amennyiben jelen van, kíván-e élni a felszólalás lehetőségével. (Közbeszólások.) Úgy látom, hogy nincs jelen, tehát nem kíván élni a felszólalás lehetőségével. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Emlékeztetem önöket, a bizottság úgy foglalt állást, hogy a képviselő mentelmi jogát az Országgyűlés ne függessze fel. Felhívom a szíves figyelmüket arra, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy felfüggeszti-e Hadházy Ákos országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés Hadházy Ákos mentelmi jogát 13 igen szavazattal, 127 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett nem függesztette fel. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy egyetlen frakció sem kért elhangzásra sem interpellációt, sem kérdést, ezen napirendi pontok tárgyalására nem kerül sor. Azonnali kérdések és válaszok órája Most azonnali kérdések tárgyalásával folytatjuk a munkánkat. 16 óra 36 perc van. Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy amennyiben el kívánják hagyni az üléstermet, először a hátsó szektorokban szélen ülők, majd ezt követően a középső, majd az első sorokban ülők a szektorok szélétől megkezdve hagyják el a termet, egymás között megfelelő távolságot tartva. Emlékeztetem önöket arra, hogy a mai ülésnapon elfogadott H/12958. számú határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérés értelmében az azonnali kérdések tárgyalása során a 60. percet követően a miniszterelnök úr és a miniszterek az azonnali kérdéseket nem kötelesek személyesen megválaszolni.
