Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 6. kedd - 154. szám - Az állattenyésztők napjáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz):

437 tüntetni jártak fel gyakorlatilag Budapestre, és alapvetően alulfinanszírozott és valóban ellehetetlenült állapotok voltak. Az elmúlt időben a gazdák jellemzően bankokba járnak, illetve adott esetben az MVA-hoz támogatással kapcsolatos egyeztetésekre, mert amit elmondott a miniszterhelyettes úr, hogy most is 50 milliárdos forráskeret lett kiírva, ahhoz azt is hozzá kell még tenni, hogy ez egy 50 százalékos támogatást jelent, és ez azt jelenti, hogy 50 milliárdot az ágazat is hozzá tud tenni. És azért teszik ezt hozzá, mert úgy gondolják az ágazat szereplői, hogy megéri. Többször fölmerült az a kérdés, hogy miért nincs több sertés, miért nincs több baromfi, miért nincs több tehén, sok minden miért nincs több. Én azt gondolom, mint vidéki gyakorló gazdálkodó ember, és aki ismeri a vidéki emberek gondolkodását, hogy akkor fognak az emberek foglalkozni mind állattartással, növénytermesztéssel, kertészettel, ha az majd meg fogja érni számukra. Azzal a fajta ideális birtokpolitikával, amit Ángyán professzor úr valamikor meghirdetett, nem a Fidesz zárta ki Ángyán professzort a soraiból, hanem Ángyán professzor zárta ki a Fideszt az ő gondolataiból, tehát megfordítanám ezt a kérdést, mert az jelen pillanatban nem életképes dolog. Hiszen ha megnézzük azt, hogy nemcsak a sertés tűnt el a vidéki ólakból, a vidéki konyhakertek is eltűntek, és beszéltünk a baromfiról. Ma már az emberek mind a sárgarépát, a hagymát, a krumplit, a tojást, a tejet, a húst többségében kiskereskedelmi láncokban vagy diszkontokban veszik meg, mert úgy gondolják, hogy nem éri meg vele foglalkozni. De azzal, hogy mi tudatosan be akarjuk terelni az embereket egy ilyenfajta állattartói foglalkozásba, ezzel is csínján kell bánni, mert alapvetően az, hogy valaki jószággal foglalkozik, az nem feltétlenül egy munkahely, hanem ez egy elhivatottság. Ha nincs nyitottságom meg elhivatottságom az állatok közelében lenni, akkor én hiába akarok valakit odaterelni, nem fog a jószággal foglalkozni. Tehát ez nagyon fontos, azt gondolom, az elhivatottság. Tehát összességében azt kell hogy mondjam, hogy a magyar mezőgazdaság, a magyar állattenyésztés soha nem kapott még annyi támogatást, mint az elmúlt tíz évben kapott, és ezzel az Európai Unión belül magasan elöl állunk. A naturális mutatók hogyan alakulnak? A sertéssel kapcsolatosan folyamatosan vannak vélemények. Vadai Ágnes képviselő asszony, ezt a 24.hu hozta, de azért, ha megengedi, képviselő asszony, nem fogadnám el szakmai forrásnak a 24.hu írását. Ott alapvetően féligazságokra alapozva Raskó György és Máhr András úr, a MOSZ elnöke tesz folyamatosan kormánykritikus félinformációkat, és ezáltal csúsztatásokat mondanak; de mondjuk, ha Varga-Damm Andrea képviselő asszony mondta, hogy gyalázatos privatizációk voltak a rendszerváltáskor, akkor Raskó Györgyöt meg kell kérdezni, neki konkrét információi vannak arra vonatkozóan, hogy mire gondolhatott a képviselő asszony. Most viszont azt mondja, hogy erre hivatkoznak, a 24.hu-ra mint hiteles információra. Azt gondolom, hogy sem a 24.hu, sem Raskó úr és Máhr András sem autentikus, tényszerű információkat adott, hanem félinformációkkal látja el az olvasókat, és hamis csúsztatásokat, hamis állításokat, megállapításokat tesznek. Amúgy a sertéssel kapcsolatosan lehet, hogy a kocalétszámok nem nőttek, de a malaclétszámok jelentősen nőttek, és míg 2013-ban Magyarországon 3,4 millió sertést vágtak le, addig az idei évben, illetve a 2018-19. évben több mint 4,5 milliót. Tehát több mint egymillióval megnövekedett a magyarországi sertésvágások száma. Ez is az ágazat fehéredését is mutatta. Pont Varga László képviselő úr az áfacsökkentésre hivatkozott. Nyilván a Fidesz is támogatja azokat az áfacsökkentéseket, amelyek tényszerűen a gazdaság fehéredését, illetve a lakossági tehercsökkenéseket adják, de ennek pont a legnagyobb nyertese éppen az állattenyésztés volt, hiszen pont az élő sertés és a juh és a szarvasmarha lett először 5 százalékos áfás, és mind a sertéshúsnál és baromfihúsnál van az 5 százalékos áfa. Tehát az áfacsökkentés pont ebben az ágazatban volt a legjelentősebb, és nyilván ha megvan a gazdasági erő, akkor majd meglesz a politikai döntés és bátorság arra, hogy ezek az áfacsökkentések továbbmennek. Az osztrák példára is utalt Magyar Zoltán képviselőtársam; sok mindenben egyetértünk, csak más szempontból nézzük. Az osztrákoknál alapvetően a tudatos vásárlói magatartás vitte előre a hazai ágazat fejlődését. Tehát amíg egy osztrák embernél elképzelhetetlen, hogy ne osztrák húst vagy krumplit vegyen, tehát nem azt nézi, hogy mi mennyibe kerül, hanem azt nézi először, hogy osztrák legyen, így adott esetben az osztrák kisebb gazdák is, akik magasabb termelési költségen dolgoznak, tudják értékesíteni az áruikat, így valóban van nekik arra lehetőségük - és ebben még előttünk járnak -, hogy ezzel a fajta tudatos vásárlói magatartással jobban tudják a vásárlók, akár a városban lévő