Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 6. kedd - 154. szám - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP), a napirendi pont előadója:

404 hangsúlyosabban ráirányítani a ránk bízott és általunk gondozásra bízott Földre; a teremtett javak élő és eleven örökségvédelme kiemelt jelentőséggel bír. Az általam és Nacsa Lőrinc képviselőtársam által benyújtott előterjesztés a nemzeti értékeink egyik még élő, eleven örökségének a megmentése érdekében fogalmazódott meg, mégpedig azért, mert őseink ránk hagytak olyan állatfajtákat, amelyek kifejezetten itt, a Kárpát-medencében őshonosak, kifejezetten a magyar kultúrát, a magyar állattenyésztési szokásokat, az elvárásokat, az igényeinket fogalmazták meg, és őseink igényeit fogalmazták meg ezen állatok kitenyésztése és tartása vonatkozásában. 2003-ban volt szerencsém benyújtani egy országgyűlési határozatot ide a parlamentbe, amely a régi magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szólt, majd 2007-ben a hungarikumok védelméről szóló országgyűlési határozatot is beadtam a Ház elé. Ezek elfogadásra kerültek, nagy örömömre, és remélem, mindannyiunk örömére, aztán a hungarikumtörvény is megszületett. És azért mondom ezt el, mert kilenc magyar kutyafajta szerepel ezen értékek között, tehát mind nemzeti kincsnek nyilvánítottuk őket, mind pedig hungarikummá nyilvánítottuk őket. A kilenc magyar kutyafajtával, ezzel az értékkel a nemzetek sorában az első tíz nagy nemzet között ott vagyunk; a britek, a németek és a franciák előznek meg minket döntően, és nyilván az oroszok, az olaszok és még néhány nemzet; a japánoknak van még és a spanyoloknak kilenc nemzeti kutyafajtájuk. A puli, a pumi, a mudi, a kuvasz, a komondor, a rövidszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó, a magyar agár, a rövidszőrű és a drótszőrű vizslánk, két változatban. Ezek jelentik a kutyafajtáinkat. A helyzet az, hogy az erdélyi kopó valamilyen oknál fogva, az én kutatásaim szerint valószínűleg 2004-ben, az európai uniós csatlakozás során, kikerült abból a körből, amellyel a hagyományos használati értékét, feladatát, amiért létrehozták és kitenyésztették őseink ezt a kutyafajtát... - nem űzhető és nem gyakorolható vele vadászati tevékenység, kopó vadászati tevékenység. A kopók csoportja a tíz fajtacsoporton belül külön kategóriaként szerepel, tehát számos nemzet rendelkezik kopókutyával, legalább tíz-tizenöt nemzetnek van önálló kopófajtája. Az erdélyi kopóval ma is lehet vadászni ezekben az országokban, különösen Romániában, különösen Erdély területén; a nevében is hordozza az erdélyi kopó az elnevezést. Ez azt mutatja, hogy más nemzetek nagyra értékelik a kopó képességeit, a kopó tulajdonságait. Nálunk egy félreértelmezett gondolat alapján kikerült ebből a körből az erdélyi kopó. Ez azt jelenti, hogy a mai helyzetben az elkötelezett kopótenyésztők Magyarországon igen nehéz helyzetbe kerültek, mert a kihalás szélére került a fajta, évente 20-25 kiskutya születik. Csak összevetésként hadd mondjam el, hogy általában 20-25 ezer kiskutyát törzskönyveznek évente Magyarországon az összes fajtából, amit tenyésztenek itthon. A fajtatiszta kutyák meghatározását az FCI, a Nemzetközi Kinológiai Szövetség végzi el, ez közel 400 fajta ma már, ami létezik a világon. Az a helyzet, hogy mondjuk, a tavalyi évben több mint 3 ezer francia bulldog kiskutyát törzskönyveztek, és ezt összevetve, mondjuk, az erdélyi kopóval, a 20 egyedszámmal, jól mutatja az eltolódását ennek a mértéknek, ennek az arányszámnak. Tehát nekünk az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar nemzeti kincseket, a magyar nemzeti értékeket, felmutassuk gyermekeinknek, és átadjuk ezt az értéket, és ezek élő, eleven örökségek, amiket ránk hagytak. Tehát a módosító javaslat célja és szándéka az, hogy a jelenlegi szabályozás alól, amely kimondja, hogy 45 centiméter marmagasság felett kutyával nem lehet kopóvadászatot folyatni, tegyünk egy kivételt egy nemzeti kincs esetében, egy hungarikum esetében és a néhány erdélyikopó-tenyésztő érdekében, hogy emeljük ki, vegyük ki ezt a lehetőséget, egyrészt engedjük meg, hogy erdélyi kopók vadászatot folytathassanak Magyarország területén is. A magyar vizslákkal, a rövidszőrű magyar vizslával és a drótszőrű magyar vizslával lehet vadászni, semmilyen ilyen korlátozás nincs; törzskönyvezett, vadászvizsgát tett kutyákkal, a vadászetikett betartásával végzik ezt a munkát. Én magam is több ilyen vizsgán vettem részt, és megnéztem, hogy milyen felkészültek mind a gazdák, mind pedig a kutyusok. Az agarászat is visszakerült a törvénybe, és lehetőség van arra, hogy magyar agárral vadásszanak Magyarországon, csak az erdélyi kopóval jelen pillanatban nem lehet. Ezért arra vonatkozna a javaslatunk, és kérném nagy tisztelettel önöket, hogy támogassák az előterjesztést, a módosító javaslatot, és nyilván a kormányt is arra kérjük, hogy támogassa ezt a törekvésünket, hogy segítsünk az erdélyi kopónak, segítsünk az erdélyikopótenyésztőknek, hogy ez a kultúra tovább élhessen.