Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
361 Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt, vagy az ő új szövetségük, az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjeként. Számos tanulsággal szolgált ez a helyhatósági választás, mindenekelőtt kiderült, hogy az erdélyi magyarok nemcsak szavazni akarnak, hanem választani. Miért kell ezt hangsúlyoznom? Azért, mert a budapesti kormányzati szándék a választások előtt egyértelmű volt: csak az RMDSZ-re szavazzanak a magyarok. Semjén Zsolt videoüzenetet küldött, ahol azt mondta: „Az RMDSZ az egyetlen olyan politikai szervezet, amelyik képes a magyarok megvédésére, a magyar érdek képviseletére.” - a kampány közepén. Természetes, hogy az RMDSZ ezt a honlapján tette közzé, teljesen érthető, mint ahogy az is érthető volt, hogy 2008-ban az RMDSZ elnöke Budapesten tiltakozott, hogy a Fidesz miért egyoldalúan a Magyar Polgári Párt támogatásával avatkozik be a választásokba. Semjén Zsolt üzenete azt a kérdést veti föl: tömbmagyar területen se legyen verseny az RMDSZ és az említett pártokhoz tartozó vagy független, kiváló munkát végzett polgármesterek, tanácsnokok között, mindenki csak az RMDSZ-re és jelöltjére szavazzon? Ahol indokolt egy magyar párt indulása, ott sem kell egyeztetés az egyes pártok között? Potápi Árpád a következőt jelentette ki Erdélyben: „Egy külhoni magyar közösség nem bír el több etnikai pártot, csak egy magyar pártban tudjuk erőinket összpontosítani.” Azonnali kérdésemre adott parlamenti válasza végén olyan módon bélyegezte meg kimondatlanul, de azonosíthatóan Tőkés Lászlót, akinek erre így kellett reagálnia: „Engem, minket ez eddig csak a román titkosszolgálat, a Securitate nemzetárulózott le.” Nézzük meg, milyen eredmények születtek Udvarszék városaiban! Székelyudvarhelyen Gálfi Árpád és csapata a Szabad Emberek Pártja színeiben volt kénytelen elindulni; a Magyar Polgári Párt, a régi Magyar Polgári Párt a felelős ezért. A 96 százalékos magyar lakosságú Székelyudvarhely nagy többséggel szavazott újra bizalmat neki. Székelykeresztúron a polgármestert az Erdélyi Magyar Szövetség adta, Szentegyházán az Erdélyi Magyar Szövetség. Baróton az RMDSZ helyett független jelöltet választottak. Ők nem lennének alkalmasak a magyar érdek képviseletére? Önök változatlanul fönntartják ezt az álláspontjukat? Természetesen mondhatnak a válaszban adatot, az RMDSZ a meghatározó politikai erő Erdélyben. Természetesen az RMDSZ stratégiai döntései - kormányra lép-e román párttal, vagy nem lép kormányra, ellenzékben marad - meghatározóak a magyar érdek szempontjából. Ahogy a választások előtt is kijelentettük, mi egyetlen RMDSZ-jelölt támogatásától sem kívánunk senkit eltántorítani, csak azt kifogásoltuk, hogy egyoldalú beavatkozás történik. A magyar kormánynak bőven van feladata diplomáciai szinten, a két ország közös kapcsolatában, nemzetközi fórumokon vannak feladatai, és természetesen a magyar államnak kötelessége a költségvetésből támogatni ezeket a szervezeteket, a határon túli magyarságot, nyilvánvalóan átláthatóan és nem klientúraépítési céllal. De egy dolog van, ami nem a feladata, sőt én arra kérem önöket, vagy talán azt is mondhatnám, felszólítom önöket, hogy tartózkodjanak a továbbiakban attól, hogy egypártrendszert hozzanak létre, mert ezt üzeni az erdélyi magyarság önöknek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és az országgyűlési választások előtt nagyon fontos lesz, hogy a legmegfelelőbb pártok és jelöltek lépjenek egységre. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Államtitkár úr, öné a szó. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tekintettel arra, hogy felszólalása nemzetpolitikai és nemzetstratégiai kérdéseket említett, először azzal kezdeném, hogy mit végeztünk e tekintetben 2010 óta. Először is újraépítettük a magyar-magyar kapcsolatok intézményes fórumát, ami korábban megszűnt. Magyar Állandó Értekezletet hoztunk újra létre, és létrehoztuk a Magyar Diaszpóra Tanácsot, ahol a világ magyarságának száz szervezete van jelen. Megadtuk a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárságot, az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 1 millió 100 ezer külhoni magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé, ráadásul ők még jobban be tudtak kapcsolódni az ország vérkeringésébe azzal, hogy választójogot is kaptak.
