Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 6. kedd - 154. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:

354 forrásokat fordított a válságkezelésre, hanem annak ellenére, mert ezt elmulasztotta, és ezért a GDP beszakadt. A GDP beszakadása következtében a bevételek jelentős mértékben csökkentek, és ebből következően alakult ki ez a jelentős mértékű hiány. Az államháztartási hiány következtében természetesen az adósság/GDP hányados is növekedni kezdett: a tavalyi 66,3 százalékról 72 százalékra emelkedett az első félévben, és év végére 77-78 százalékra fog fölemelkedni - ezt megint nem én mondom, hanem a Költségvetési bizottság, illetve a Pénzügyminisztérium. Emlékezzünk, hogy a szocialista kormányok regnálása idejében is 78-80 százalék körül volt az adósság/GDP hányados a 2008-as válság után! Tehát mi következik ebből? Semmivel sem lett erősebb, versenyképesebb és válságállóbb a magyar gazdaság az elmúlt tíz esztendőben, dacára annak, hogy az európai uniós támogatások jelentős mértékben megnövelték a mozgásteret, hiszen az egyéves GDP-nknek 50 százalékát érték el. (9.10) Ez pedig azt jelenti egyébként, hogy az Orbán-kormány elmulasztotta a történelmi lehetőséget a felzárkózásra, bűnös módon elherdálta a fejlesztési forrásokat, baráti oligarcháknak juttatta, sportberuházásokat finanszírozott belőle, a technikai fejlesztés és az oktatás feljavítása helyett. A számonkérés meg fog történni, és nem mi, öregek fogjuk megtenni ezt, hogy az Orbánkormányon számonkérjük ezt a történelmi mulasztást, hanem a fiatal generációk, hiszen az ő jövőjüket vették el. És már most lehet látni, hogy a fiatalok ennek tudatában vannak, és el is kezdték ezt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Gurmai Zita tapsol.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Tállai András államtitkár úr, miniszterhelyettes kíván válaszolni. Miniszterhelyettes úr, öné a szó. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon nem egyformán látjuk a magyar gazdaság, Magyarország teljesítményét. De ha megengedi, először nem a számokat mondanám el, amelyek teljesen egyértelműen bizonyítják, hogy az ön állításával szemben a magyar gazdaság a válságot jól kezelte, a magyar kormány, a magyar költségvetés, és egy erős gazdaság és egy biztos lábakon álló pénzügypolitika és költségvetés találkozott szembe a világjárvánnyal és annak gazdasági hatásaival. Először említeném, ami néhány nappal ezelőtt történt, Magyarországnak a Moody’s hitelminősítő általi felminősítését, amely teljesen egyértelműen kiemelte azt, hogy azért ebben az időszakban, a válságidőszakban minősíti föl Magyarországot és teszi pozitív kategóriába, mert - kimondja az indokolásában - jól kezelte Magyarország a válságot. Tehát nem a kormány állítja ezt, nem kormánypárti politikusok, hanem egy szigorú feltételek alapján vizsgáló, vizsgálatot végző hitelminősítő az, amely ezt megtette. Ha a GDP-számokat hasonlítjuk nemzetközi szinten, azért a második félévi GDP-adattal, ami mínusz 6,1 százalék, még mindig középmezőnyben van Magyarország. Három ország is 10 százalék fölött esett vissza már a második félév végén, Olaszország, Franciaország és Spanyolország is, és egyetlenegy ország tudott pozitívumot teljesíteni, ez Írország volt. Ha csak a második negyedévi visszaesést vizsgáljuk, ami valóban magas, 13,5 százalék, ez akkor is, ha csak a második negyedévet vizsgáljuk, és az Európai Unió átlagához vizsgáljuk a magyar visszaesést, akkor érdekes módon, ellentétben az ön állításával, az európai uniós átlag magasabb egyébként, mint a magyar GDP-visszaesés. Ez mind-mind azt igazolja és bizonyítja, hogy igenis a magyar gazdasági intézkedések, a kormányzati döntések jók voltak, és a világválság ellenére jól kezeltük a gazdasági nehézségeket, így például a munkanélküliség növekedését is. Ha megengedi, erre is mondanék egy példát. A munkanélküliségi ráta júliusban az Európai Unió 27 országában 7,2 százalék, Magyarországon 4,6; Romániában és Szlovákiában is magasabb, mint Magyarországon. De ha különösen az augusztusi eredményeket vizsgáljuk, a KSH jelentése alapján több mint 4,5 millióan dolgoznak újra Magyarországon, ami azt jelenti, hogy magasabb, mint az év eleji foglalkoztatási adat. Ezek mind-