Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 5. hétfő - 153. szám - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020. évi egységes költségvetéséről szóló 2019. évi XCV. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája - BŐSZ ANETT (DK): - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
331 képviselő asszony jelentkezett felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony! A hölgyeknek, Varju képviselő úr, különben is mindig elsőbbségük van. Parancsoljon! BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt el kell hogy mondjam önöknek, hogy a Költségvetési bizottság tagjaként én szívesen meghallgattam volna Karas Monika elnök asszonyt az NMHH képviseletében két héttel ezelőtt, azonban az elnök asszony másként döntött, és két köztisztviselő helyettesítette őt a bizottsági vitában, akik rendre azt válaszolták, hogy nem áll módjukban politikai tartalmú kérdésekre és felvetésekre válaszolni. Az előttünk fekvő javaslat azonban nem pusztán arról szól, hogy mennyivel emelkedik az állami média költségvetése, hanem alapvetően elvi és gyakorlati problémákról szól. Arról szól, hogy az NMHH, illetve az MTVA nem biztosítja az egyenlő bánásmód és az egyenlő méltóság elvének érvényesülését, pedig a közszolgálat, ahogyan a neve is takarja, a köz szolgálata, nem pedig a kormány szolgálata. Több esetben láttuk már, hogy sem az NMHH, sem az MTVA nem képes arra, hogy érdemben akár a saját Alaptörvényét szolgálja ennek az országnak. Többször láttunk már olyat, hogy különböző társadalmi csoportok sérelmére elkövetett jogsértések után az NMHH nem lépett fel, adófizetők százmilliárdjai mennek el évente arra, hogy egyébként a szemünkbe hazudnak arról, hogy mi történik a saját hazánkban. Szeretnék mondani néhány példát arra, hogy ez a monstrum, amely egyébként a legutóbbi európai uniós jogállamisági vizsgálaton sem ment át a vizsgán, és az egyik jogállami sérültségünk pontjaként említette az Európai Unió, milyen pontokon sérti a jogainkat, a médiaszabadságot. A KESMA létrejöttét támogatták, míg az RTL és a Central Média fúzióját azonban nem tették lehetővé. Ellenzéki demokrata politikustársunkat jogtalanul büntették már meg, azonban a miniszterelnök akárhányszor kirekesztő megjegyzést tesz, semmifajta jogkövetkezménye nincs ennek. Végezetül még annyit szeretnék mondani, és erről már Varju László képviselőtársam fog többet beszélni, hogy a frekvenciák kiosztásánál láttuk az önkényt. Azt gondolom, hogy nagyon sokkal több ebbe az időkeretbe nem fér bele, ennek ellenére nagyon rossz azt látni, hogy amikor ekkora összegekről van szó, és ekkora társadalmi-gazdasági válságot szabadított ránk a koronavírus, amikor felszabadul egy ekkora keretösszeg, akkor nem azt mondani a bizottsági ülésen, hogy válságkezelésre szánom, hanem tovább növelem az állami média költségvetését, egész egyszerűen felháborító. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő felszólaló az MSZP képviselőcsoportjából Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Nem sokkal vagyunk többen, mint amikor a Parlament falain belül vitáztunk. Nem nagyon akarnék sokat ehhez a törvénymódosításhoz hozzászólni. 103 milliárd forintról beszélünk, hogy 2020-ban a közmédiára innentől fogva 103 milliárd forintot költhetünk el. Egy egészen brutális összegről beszélünk ahhoz képest, hogy 2010 előtt akár csak néhány tíz vagy néhány milliárd forintból működött ez a testület. Az előttem szóló Bősz Anett képviselőtársam már elmondta, amit a vitában is felróttunk, hogy mi bajunk van nekünk ezzel összességében. Én is a parlamenti vitában elmondtam, hogy pont akkor került ide a Ház elé ez a módosítás, ez a plusz 10 milliárd forint, bár kétszer 10 milliárd forintról beszélünk, amikor a Klubrádió frekvenciáját most szüntetik meg, most veszik el tőle. Előtte persze beszélhetnénk az Indexről, a Népszabadságról meg sok olyan médiáról, amit az utóbbi években megszüntettek. Persze, a kérdést feltehetnénk, hogy a kiegyensúlyozottság és a köz képviselete - mert közmédiáról beszélünk - az elmúlt években hogyan valósult meg. Feltehetnénk azt a kérdést is, hogy ellenzéki képviselők mikor jártak utoljára az MTVA székházában. Gondolom, 2018 decemberéről beszélhetünk, amikor utoljára ott jártunk, akkor sem meghívásra. Lényegében amikor a közmédiának adófizetői pénzből 103 milliárd forintos költségvetéséről beszélünk, akkor legalább odáig eljuthatnánk, hogy valamiféle minimális feltételeket teljesítenek abból, amit képviselőtársam is elmondott, hogy
