Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 5. hétfő - 153. szám - Nacsa Lőrinc (KDNP) - az emberi erőforrások miniszterének - „Mire kapott Bíró László cége 50 millió forintot?” címmel - NACSA LŐRINC (KDNP): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
321 „Mire kapott Bíró László cége 50 millió forintot?” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! Miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jogosította föl. Ennek megfelelően Nacsa Lőrinc képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr! NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Most vasárnap, október 11-én Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú választókörzetében országgyűlésiképviselő-választást tartanak. Ezen indul a baloldal közös jelöltje is, Bíró László. A sajtóban mára már nem képviselőjelölti terveivel - amit Koncz Zsófiáról másolt le -, hanem botrányaival, vállalhatatlan antiszemita kijelentéseivel és gazdasági visszaéléseivel, hazudozásával szerepel. Egyes híradások szerint Bíró a kampányban gazdasági fejlesztéseket reklámoz a plakátjain és a szórólapjain is. Ezeken munkahelyteremtő beruházásokat ígér, sőt korábban megvalósult fejlesztésekkel dicsekszik, amikben neki semmi része nem volt, sőt az őt támogató baloldali pártok még a fejlesztések ellen is dolgoztak. Teszi ezt mindazok után, ami korábban a sajtóban a saját vállalkozásáról derült ki. Pár évvel ezelőtt a NAV elrendelte Bíró László cégének, a Hegyalja-Mix Szövetkezetnek a felszámolását, Bíró pedig a hírek és az érintettek beszámolói szerint nem fizette ki a szövetkezethez tartozó varroda alkalmazottait. Ezután vélhetően strómanok segítségével döntötte be a szövetkezetet, s mindezt úgy, hogy még állami támogatást is kapott a cége működtetéséhez, mégpedig 50 millió forintot. Az ügyben már nyilvánosság elé álltak azok a varrónők, akiket a baloldal közös képviselőjelöltje a fizetés helyett megfenyegetett, de Bíró László mindent tagadott, és csak menekült a kamerák elől. A Fidesz-KDNP-kormánynak és nekünk, kormányoldali frakciótagoknak itt a parlamentben mindenkor a munkahelyek megvédése és újak teremtése a feladatunk. Fokozottan így van ez ma is, a világjárvány idején, hiszen milyen munkát végezne a parlamentben az a képviselő, aki így, cégek bedöntésével és a munkavállalók kisemmizésével képzeli el a gazdaságot ma Magyarországon. Ehhez a jelölthöz asszisztált például Varju László, Brenner Koloman vagy Magyar Zoltán, amikor neki kampányoltak. S képviselőtársaim, egyáltalán milyen politikai jelölt az, aki az ellenfelei iránt érzett gyűlöletével magyarázza antiszemita és rasszista gondolatait? Kérdezem államtitkár urat, hogy mire kapott Bíró László cége 50 millió forintot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Bíró László csak az antiszemitizmusa ügyében beszélt nyíltan, amikor egyértelműen megvallotta a Facebookon az antiszemita nézeteit. A cég ügyeivel kapcsolatban összevissza beszélt az elmúlt időszakban, sok mindent állított, és sok mindennek az ellentétét is. Ezek külön-külön is alkalmasak arra, hogy teljesen kétségbe vonják azt, hogy ő bárkit tud képviselni, bármilyen tisztességes embereket. Hiszen aki a XX. század egyik legnagyobb történelmi katasztrófájáról így beszél, és aki a jelenben a legrászorultabb embereknél csak tovább kelti a zavart és nem segít nekik, hanem problémákat okoz a saját, részben állami támogatásból is fizetett bérük kifizetésénél, az egyáltalán nem méltó arra, hogy az Országgyűlés tagja legyen, bár emlékszünk azokra a most már baloldali képviselőkre, akik még a zsidó származású politikusokat is listázták volna itt a parlamentben. Ami magát a céget jelenti, itt Bíró László is többféle nyilatkozatot tett. Először tagadta, hogy bármi köze lett volna a végrehajtás kapcsán a céghez, aztán kénytelen volt a dátumok miatt ebből visszakozni. 2017. június 14-ei dátummal szabálytalanságigyanú-bejelentő került kiadásra, mert a fenntartási időszak alatt a kedvezményezett kényszertörlési eljárás alá került. A 2017. július, tehát VII. hó 12-ei dátummal jogerőre emelkedett döntés értelmében a támogató szervezet elállt a szerződéstől és a kifizetett támogatás visszakövetelését írta elő. Ilyen jelölttel állunk szemben. (16.10)
