Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. december 15. kedd - 176. szám - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

2952 Itt megjegyezném, hogy nyilván az energiabiztonság nagyon fontos kérdés, és mi sem vitattuk az üzemidő-hosszabbítás fontosságát. Most az a helyzet, hogy körülbelül 2036-ig a jelenleg működő blokkok üzemideje meg lett hosszabbítva. Nagyon örülök, hogy megerősítette múltkor államtitkár úr, hogy további üzemidő-hosszabbításban nem gondolkodnak. De a mi elképzelésünk az volt, hogy ezt az időt kihasználva az alternatív, a megújulókra alapuló és az energiahatékonyság növelésének lehetőségét kihasználó politikával teremtsük meg az atomenergia kivezetésének lehetőségét folyamatosan, nyilván nem egyik pillanatról a másikra. Tehát azt gondoljuk, hogy a Paks II.-projekt teljes mértékben felesleges. Azt is súlyos felelőtlenségnek tartjuk, hogy úgy döntött a kormány a paksi bővítés mellett, hogy nem megoldott a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése. A helyzet az, hogy 2013 környékén pörgött fel ennek a nagy aktivitású, mélygeológiai tárolónak a helyszínkutatása. Addig a kis- és közepes aktivitású, Bátaapátiban megvalósult tárolónak az építése kötötte le a kapacitásokat, de akkor pörgött fel, és mondhatjuk, hogy viszonylag gyorsan kinyilvánította az érintett lakosság, főleg Pécs városa és a térség, hogy nem kívánja elfogadni ezt a projektet. Nagyon fontos esemény volt, hogy 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök úr pécsi látogatásán egy nagyon világos nyilatkozatot tett. Elmondta, hogy Pécs döntése nélkül egy ilyen nukleáris létesítmény nem valósulhat meg. Tehát miniszterelnök úr elismerte, hogy Pécsnek ebben a kérdésben szava, vétójoga van. Utána önkormányzati képviselőként még többször az akkori fideszes pécsi városvezetés elé vittem indítványokat, és az akkori fideszes pécsi polgármester is világosan megfogalmazta, hogy oké, 2018-ig lemegy egy kutatási fázis, majd akkor meg lehet nézni, hogy mi a véleménye a lakosságnak és lehet újratervezni. Ehhez képest ez 2018-ban elmaradt, majd, ezt az imént már említettem, 2019-ben ez a projekt egy úgynevezett telephelykutatási engedélyt kapott. Tehát megy tovább, költik sorra a milliárdokat, és használják fel azt az időt mint erőforrást, ami szükséges ahhoz, hogy végül egy ilyen mélygeológiai tároló megépülhessen. Tehát semmibe vették az emberek döntését úgy, hogy az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója elismerte a probléma meglétét, elismerte, hogy társadalmi szempontból ez a térség nem alkalmas. 2019 őszén, szintén az indítványunkra Pécs megyei jogú város önkormányzata elfogadott egy határozatot, ahol világosan kimondta, hogy nem támogatja egy atomtemető létesítését. Tehát itt állunk most, és itt kell, úgy érzem, az Országgyűlésnek egy felelős döntést hozni, és egyébként még a szakemberek is elismerik, hogy itt azonnali politikai döntésre van szükség. Ezért el tudom mondani, hogy az LMP frakciója sem ért egyet az indítványban szereplő állítással, miszerint semmi nem indokolta ennek a programnak a felülvizsgálatát. (14.10) Konkrétan a felelősségteljes döntés úgy szólna, hogy meg kell vizsgálni Magyarországon azokat a területeket, amelyek műszaki és geológiai adottságok alapján nem kizárhatók. Korábban mi szerveztünk olyan fórumokat, ahol az érintett cég szakemberei eljöttek, geológusok, geofizikusok, különböző mérnökök, és láthattuk azokat az ábrákat, hogy Magyarországon sok helyen, sok kőzetformációban lehetséges egy ilyen kutatómunka elindítása. A mi szándékunk az, és én azt gondolom, ez az egyetlen felelősségteljes döntés, hogy ha tudjuk, hogy kevés pénz áll rendelkezésre erre a megoldandó feladatra, kevés idő áll rendelkezésre, mert ez egy több évtizedes munka, amíg egy ilyen tároló megépülhet, akkor most kell azt a döntést meghozni, hogy a társadalmi és gazdasági adottságokat figyelembe véve újrarangsorolni a lehetséges kutatási területeket és utasítani a szakembereket, hogy a Bodai Agyagkő Formáción túl, mert ugye ott a lakosság kimondta, hogy nem kér belőle, alternatív helyszíneket keressenek, olyan helyszíneket, amelyek ugyanúgy műszaki és geológiai adottságok alapján nem kizárhatók, de nem érintenek egy ekkora lakosságot, társadalmi és gazdasági szempontból nem kizárhatók. Azt tudom mondani, hogy ezt a felelősségteljes döntést, ezt az irányt támogatják a nemzetközi tapasztalatok, hiszen mindenhol, ahol ezek a projektek sikeresen haladnak valamilyen távoli határidővel a cél felé, ezt vették figyelembe, hogy először megnézték a terület társadalmi adottságait, majd amikor látták, hogy ott nem feltétlenül kizárt, akkor mentek tovább, és akkor költöttek el elképesztő mennyiségű pénzt a kutatásra, hogy végül megépülhessen egy mélygeológiai tároló. Én ezt kérem a kormánytól - ez az indítvány teljes mértékben elfogadhatatlan -, hogy ezt mérlegeljék, és terjesszenek az Országgyűlés elé egy ilyen logikus haladást előremutató vagy ezt