Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 15. kedd - 176. szám - A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2933 még felháborítóbb volt az egészben az, hogy önök még privilegizálták is ezt az összeget: nem lehetett belőle bármit levonni, csak két-három esetre szűkítették le a levonás összegét, és nem engedték meg. Ez is egy súlyos probléma volt, nyilván ez is a társadalomnak az igazságérzetét súlyosan érintette. Ezért örülünk, hogy most bejött egy módosítás, amelyben önök most már más véleményen vannak. Nagyon sajnáljuk, hogy nem négy évvel ezelőtt alakult ki ez a vélemény, hanem most, négy év múlva a nagy társadalmi nyomásra engedtek. Nem is értem, hogy miért kellett ezzel várni, miért kellett a 9,5 milliárd forint közpénzt ezáltal kidobni az ablakon. Egyébként még annyit elmondanék ezzel kapcsolatban, hogy körülbelül akkortól, amikor ezt a törvényt önök meghozták, 2016-ra gondolok, ezáltal ennek következményeként, folyományaként is és annak folyományaként, hogy azzal egyidejűleg nem kezdték meg a börtönök felépítését, 9,5 milliárd forint került kiadásra közpénzből az elítéltek részére. Ez a 9,5 milliárd forint körülbelül akkora összeg volt, amiből a túlzsúfoltságot akkor meg lehetett volna szüntetni. (Dr. Völner Pál: Nem így van!) Ha ezt a 9-10 milliárd forintot akkor önök büntetés-végrehajtási intézet felépítésére tudták volna fordítani... Államtitkár úr, látom, hogy ön csóválja ezzel kapcsolatban a fejét. Én megnéztem az akkori jelentéseket, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának, az országos parancsnoknak az évi jelentéseit, amelyeket az Országgyűlésnek megküldött. Ezekben benne volt, hogy egy férőhely bővítése körülbelül mennyi pénzbe kerül, és az alapján ki lehetett számolni, hogy ebből a 9-10 milliárd forintból - az akkori költségeken számolva körülbelül 2500-zal lehetett volna bővíteni a férőhelyeket - le lehetett volna vinni az akkori 121 százalékról 100 százalékosra a telítettséget, és ezáltal a bíróság túlzsúfoltság miatt nem tudott volna a továbbiakban kártalanítási összeget megítélni a raboknak. Tehát ez az az összeg, amit erre lehetett volna fordítani. Ezért sajnálom, hogy akkor elmaradt a büntetés-végrehajtási intézetek építésének ez a programja, mert ez alapozta meg azt, hogy ez az összeg végül is az elítéltek számára lett kifizetve, nem pedig új büntetés-végrehajtási intézetek épültek. Nagyon örülök, hogy a kormány meggondolta magát, és belátja, hogy ez milyen súlyos probléma, és valóban valódi megoldást kíván a jövőben erre a problémára felmutatni; mi ezt természetesen támogatjuk. Mi folyamatosan és következetesen, 2016-ban is és azóta is a rend pártjaként azt szolgáltuk, hogy ezek az összegek ne az elítéltekhez kerüljenek, hanem elsősorban áldozatvédelemre kerüljön sor ebből a pénzből, és ne a társadalom felháborodását váltsuk ki, hanem éppen hogy megnyugtató intézkedéseket hozzunk. Köszönöm szépen a figyelmet. (12.50) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom, és megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, miniszterhelyettesnek. Parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak néhány emléket felidéznék, mert néhányan rosszul emlékeznek a ’16-os eseményekre. Tehát nagyon jól emlékszünk, hogy a strasbourgi bíróságon sok-sok ezer ügy halmozódott fel, egyébként a kifizetés nagyságából is adódik, hogy azokat az ügyeket is ki kellett fizetni. És azt is valamennyien tudtuk akkor, hogy nagyságrendileg nagyobb összeget kellett volna kifizetni, hogyha nem belső jogalkotás útján oldottuk volna meg ezt a kérdést. A másik: én a Jobbik részéről arra emlékszem, hogy nem akarták elfogadni ezt a javaslatot, azokat a módosítókat, amelyeket most tartalmaz a törvény. Ha visszanézzük a parlamenti jegyzőkönyveket és a módosító javaslatokat, biztos, hogy nincs benne, ami a kártérítések érvényesítésének a felgyorsításával kapcsolatos. Vagy arról is elfeledkezünk, hogy ez egy komplett csomag volt, például a reintegrációs őrizet kiterjesztése is jelentősen csökkentette a börtönzsúfoltságot, ami szintén ezt a célt szolgálta. Vagy a másik része, Varga László képviselő úr is a börtönök építéséről beszélt. Én emlékszem, ők is építettek börtönöket annak idején PPP-ben, amiket aztán nem győztünk kifizetni utána, hogy ezeket a konstrukciókat megszüntessük. És ha azt is megnézzük, hogy most, pandémia idején, amikor a büntetés-végrehajtás bővítette a helyeket, és 100 százalék alá csökkentette a férőhelyek számát, szerintem társadalmilag nehezebb lett volna elfogadtatni azt, hogy a bővítések kisebb,
