Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 15. kedd - 176. szám - A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója:
2930 A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormányelőterjesztés T/13954. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. december 10-én tartott ülésén megtárgyalta a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/13954. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A magyar állampolgárok és a társadalom általános igazságérzetét nagymértékben sértette az elmúlt években kialakult, börtönbiznisz néven futó tízmilliárdos iparág. A Soros-hálózathoz köthető ügyvédek közel 12 ezer kártalanítási pert indítottak a magyar állam ellen, melynek következtében az állam nagyjából 9 milliárd forintnyi kártalanítást volt kénytelen kifizetni rendkívül súlyos bűncselekményeket elkövető, jogerős szabadságvesztésre ítélt bűnözőknek. Tisztelt Képviselőtársaim! A börtönbiznisz néven futó iparág egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét. Éppen ezért nagyon helyesen tette a kormány, hogy úgy döntött, véget vet mindennek, és helyreállítja a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés ebben az évben fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely céljaként tűzte ki azt, hogy igyekszik helyrebillenteni a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott egyensúlyt. Az elfogadott törvény kitűnően szolgálja a társadalom igazságérzetét súlyosan sértő kártalanítási perek körüli visszaélések számának csökkentését, másrészt törekszik biztosítani az áldozatok jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelmét, mindemellett a börtönzsúfoltsági probléma orvoslására is megfogalmaz hathatós javaslatokat. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő tervezet a büntetés-végrehajtásról szóló törvény módosítása folytán a jogalap megteremtésével kibővíti a kártalanításból közvetlenül levonható követelések körét, a terhelttel szemben fennálló és végrehajtás alatt álló valamennyi magánjogi jogviszonyból eredő tartozást érintően. Ennek keretében kielégítést nyernek a terhelt korábban elkövetett bűncselekményével okozott sértetti igények, valamint bármely magán- vagy jogi személy végrehajtásba írott követelésének a levonására is lehetőség lesz a kártalanításként megállapított, az elítéltnek járó összegből. Ám az új szabályozás alapján ezen követelések csak a legutolsó sorban szerepelnek majd a kielégítési sorrendben. A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az elítélt részére kártalanítás címén már kifizetésre került összegre az állami adó- és vámhatóság végrehajtást vezessen, azaz az elítélt valamennyi köztartozása vagy egyéb, az állam felé fennálló tartozása számára a kártalanításként kifizetett összeg hozzáférhető lesz.
