Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 14. hétfő - 175. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
2778 ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr, miniszterhelyettes kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Valóban, az elmúlt héten lezajlott az Európai Tanács rendkívüli ülése, amelyen végre megállapodás született a következő időszakra vonatkozó költségvetés és a koronavírussal összefüggő helyreállítási alap ügyéről. Fontos döntések voltak ezek, és megnyugtató, hogy végül valamennyi európai uniós tagállam egyetértésre tudott jutni, és egyhangúlag tudta támogatni azokat a következtetéseket, amelyek most már mindannyiunk számára olvashatóak. Korábban a korábbi javaslatok azt a veszélyt hordozták, hogy a költségvetési forrásokat, amelyek az uniós alapszerződések szerint járnak a tagállamoknak, azokat politikai feltételekhez köthetik egyes brüsszeli intézmények, erre vonatkozó utalások el is hangzottak szép számmal, a mai napirend előtti felszólalásokban is jó párat hallhattunk ezek közül. Végül sikerült kiküszöbölni ezeket a politikai megfontolásokat a szövegből, és ha megnézzük a következtetéseket, akkor a következőket olvashatjuk. Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet feladata a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és az Unió pénzügyi érdekeinek a védelme. A rendelet szerinti feltételrendszer-mechanizmus alkalmazására objektív, tisztességes, pártatlan, tényeken alapuló módon kerülhet sor, biztosítva a jogszerű eljárás, a megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód követelményét. A rendelet alkalmazási módjára nézve a Bizottság iránymutatást ad ki, ez megtámadható bíróság előtt. A mechanizmus alkalmazásakor tiszteletben kell tartani annak szubszidiárius jellegét, csak akkor kerülhet sor az intézkedések mérlegelésére, hogyha egyéb eljárások nem tennék lehetővé a költségvetés hatékony védelmét. A jogsértések és az Unió pénzügyi érdekeit érintő negatív következmények között elégséges közvetlen ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia, általános sérelem nem elegendő a mechanizmus aktiválásához. És tovább tudom folytatni azokat a pontokat, amelyek azt mutatják, hogy a politikai nyomásgyakorlás veszélye elhárult, a magyar érdekeket sikerült megvédeni, és Magyarország Kormánya is támogatni tudja a következő időszakra vonatkozó költségvetés elindítását, illetőleg a helyreállítási alappal összefüggő pályázatok megnyitását. A másik téma, amit a frakcióvezető úr említett, részben ehhez kapcsolódik, részben ezen túlmutató, és itt nem tekinthetünk egy ad acta helyzetre, ugyanis a Bizottság nyilvánosságra hozta korábban az úgynevezett integrációról és befogadásról szóló, a 2021 és ’27 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervét - milyen érdekes, hogy a következő időszakra vonatkozó költségvetés és a Bizottságnak a következő időszakra vonatkozó integrációs és befogadási cselekvési terve fedi egymást, tehát nem járunk messze a valóságtól, hogyha azt gondoljuk, hogy a Bizottság mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezt a szemléletet számonkérje a tagállamokon -, és itt riasztó dolgokat tapasztalunk. A cselekvési terv előmozdítja a teljes körű befogadást, elismeri a migránsok jelentős hozzájárulását az Unió működéséhez, fel kívánja számolni azokat az akadályokat, amelyek gátolhatják a migránshátterű személyek európai társadalomban való részvételét és befogadását az újonnan érkezőktől kezdve már az uniós polgárokig. Előnyhelyzetbe kell helyezni a migránsokat, akiknek támogatást kell biztosítani, ugyanígy a vállalkozóknak, ugyanígy az oktatásban, ugyanígy a foglalkoztatásban, és ugyanígy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítani kell. Sőt, az akcióterv célzott anyagi támogatást javasol a migránsháttérrel rendelkezők számára, ugyanis azt is mondja, hogy az integráció és a befogadás sikere a korai fellépésen és a hosszú távú elkötelezettségen is múlik, azon, hogy „az integráció már az EU-ba való megérkezés előtt megkezdődhessen”. Majd a cselekvési terv arról is beszél, hogy az európai regionális fejlesztési alapokon, szociális alapokon, menekültügyi alapokon és egyéb alapokon keresztül pénzügyileg is támogatni kell a folyamatot, sőt úgynevezett civil szervezettel is együtt kell működni. Ez a megítélésünk szerint elfogadhatatlan. A következő időszakban a magyar kormány nagyon sok erőt és energiát kíván fordítani arra, hogy Magyarország érdekeit megvédje. A bevándorlásellenes álláspontunkat fenntartjuk, és jó lenne, ha nemcsak a kormánypárti, hanem az ellenzéki képviselők
