Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. december 14. hétfő - 175. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:

2760 László: Ne hazudj! - Arató Gergely: Ne hazudj már!) Bólogasson csak, Vadai képviselő asszony! A momentumos szövetségesük akasztaná fel a jobboldali politikusokat. Az a fenyegetőzés, képviselő úr, elfelejt amiatt szégyenkezni! Az az igazság, hogy a sok kompromisszum, amiről beszélt, amit kötött a baloldal, odáig vezette önöket, hogy nem önök szoktak le a zsidózásról, hanem a baloldali pártok szoktak rá. (Dr. Vadai Ágnes: Demeter Szilárd!) Amiatt is elfelejtettek szégyenkezni. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Úgy van!) A magyar érdekek képviseletében nem lehet önökre számítani, sem a járvány, sem egy uniós vita, sem semmi más esetében. Engedjenek meg még néhány gondolatot zárásként! Az az egy dolog bebizonyosodott, eddig is tudtuk, de most már mindenki láthatja: mi vagyunk az egyetlen politikai közösség Magyarországon, amelyet külföldről semmilyen pénzügyi vagy egyéb nyomás alá nem lehet helyezni. (Derültség, felzúdulás az ellenzék padsoraiból.) Mi vagyunk az egyetlen. Önök már rég eladták volna a hazájukat, már rég eladták volna egy ilyen vitában. Csak gondoljon bele bárki, aki nézi ezt a parlamenti vitát, hogy egy DK-, Jobbik-, Párbeszéd- vagy MSZP-kormány alatt milyen eredménye lett volna az európai tárgyalásoknak! Gratulálunk, miniszterelnök úr! (Nagy taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Kérem tisztelettel, lezárult a reagálások sora. Üdvözlöm egy óra elteltével Vadai Ágnest az ülésteremben, és megkérem, hogyha eddig... (Dr. Vadai Ágnes: Szép jó napot, elnök úr! Jól van?) Jó napot kívánok, kezét csókolom! (Dr. Vadai Ágnes: Jól van?) Igen, köszönöm szépen a kérdését. Azt akartam javasolni, hogyha már eddig az ön hangja nélkül voltunk kénytelenek élni (Dr. Vadai Ágnes: Kénytelen volt, ugye?), akkor dacára annak, hogy bejött, hadd legyen ebben az élményben részünk továbbra is. (Derültség.) Úgyhogy legyen szíves csendben maradni! (Dr. Vadai Ágnes: Kénytelen volt? Hiányoztam? - Taps a kormánypártok padsoraiból.) Mégiscsak túlzás, hogy valaki egy óra után bejön az ülésterembe, és azon nyomban elkezd kiabálni, pedig fogalma sincs arról, hogy mi zajlott az elmúlt egy órában az ülésteremben. (Dr. Vadai Ágnes: De, sajnos, van!) Fogalmuk sincs! (Arató Gergely: Van erre funkció, az a kis doboz, elnök úr!) Képviselő asszony, higgye el, egy nőnek sokkal rosszabbul áll, ha modortalanul viselkedik, mint egy férfinak! (Dr. Vadai Ágnes: Óvatosan, elnök úr!) Ha még érti ezt a különbségtételt! (Nagy zaj.) Miniszterelnök úré a viszonválasz joga. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Sok fontos kérdés is elhangzott. Szeretném megköszönni a képviselő uraknak, akik ezeket felvetették. Mielőtt a fontosabb kérdésekre térnék, azért ezt a kicsit gyermekdednek tűnő „ki győzött”, „hogy győzött” kérdést szeretném lezárni. Szerintem fontos, hogy önök szerint mi történt Brüsszelben, örülök, hogy ezt meg is hallgathattam, de szerintem ennél még fontosabb, hogy mit gondol erről az önök gazdája. Soros György megszólalt, és jelentem, hogy a gazdi csalódott. (Dr. Brenner Koloman: Pókember!) Ez önmagáért beszél, és úgy látom, hogy sovány lesz a vacsora. (Derültség a kormánypárti padsorokból.) Ami a komolyabb kérdéseket illeti, a miniszterelnök úr megidézett egy történeti analógiát, teljes joggal, hivatkozott egy volt amerikai pénzügyminiszterre. Ez egy ismert dolog, és amikor tárgyalta az európai miniszterelnökök tanácsa ennek a hitelnek a kérdését... Úgyis egymás mellett ülnek a Szocialista Párt elnökével, igazán elmagyarázhatná neki, hogy ez az egész hitel, mert ő még ezt, úgy látom, nem pontosan tudta beazonosítani. (Derültség.) Tehát az egész hitel. Amikor ezt a kérdést tárgyalta a miniszterelnökök tanácsa, azt a kérdést tette fel, amit a szakirodalom úgy hív, hogy eljött a hamiltoni pillanat. Amikor valóban az történt az Egyesült Államokban, hogy közösségiesítették a tagállamok adósságait, és az az adósságközösség, amely létrejött, végül is megteremtette az Amerikai Egyesült Államok pénzügyi alapjait. Ezzel a kérdéssel foglalkozott az Európai Tanács. A franciák és a németek - most az összes miniszterelnököt nem érdemes itt elősorolni -, mindketten úgy nyilatkoztak, hogy nem ez a terv, tehát nincs hamiltoni pillanat, amit megértek, mert - zárójelben jegyzem meg - az a bizonyos Hamilton egy pisztolypárbajban vesztette el később az életét, zárójel bezárva; régi legendás idők. De egyelőre Európa vezetői úgy gondolják, hogy ez a pillanat nem érkezett el, és ezért hangsúlyozzák minden egyes dokumentumban azt, hogy ez a mostani járványválságkezelő alap egyszeri és nem ismételhető meg. Ez nem válasz azonban a miniszterelnök úr