Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 7. hétfő - 174. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
2740 pénzt csak egyik zsebéből a másikba rakta át, és nem lett belőle semmi. És félő, hogy közel sincs itt vége a sztorinak, mert alszunk még egypárat, és azt fogjuk látni, hogy az államosított repülőtér majd Mészáros, Garancsi vagy esetleg a kormányfő vejének a nevére kerül. Ez a Fidesz Magyarországa! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Ez a Fidesz működése Debrecenben. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Arató Gergely képviselő úr, DK-képviselőcsoport: „Híd a semmibe” címmel. Öné a szó, képviselő úr. ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Itt a kicsit hosszúra nyúlt napirend utáni országjárásunk végén visszaérkeztünk Budapestre, ezen belül Dél-Pestre és Dél-Budára, illetve Kelet-Pestre, hiszen döntés születik lassan arról, hogy megépüljön a Galvani híd, az a híd, amelyik Dél-Budát és Dél-Pestet köti össze, és hozzá csatlakozó módon, hiszen a budai oldalon van csatlakozó úthálózat, bár az is jelentős fejlesztésre szorul, de a pesti oldalon meg kívánják építeni a hozzá csatlakozó úthálózatot, egészen körbe, először az Üllői út, Határ út sarkáig, majd utána tovább, Kőbányán és Zuglón keresztül hosszú távú tervként az M3-asig. Igen ám, de ahogy egyre többet megtudunk erről a beruházásról, egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a beruházás csak úgy valósulhat meg, hogyha nagyon jelentős forgalmat zúdít erre a területre, Ferencvárosra, Kispestre, Kőbányára és Zuglóra, hiszen tulajdonképpen például, ahogy látjuk a hatástanulmányokat, világossá válik, hogy az ezzel járó útépítés esetén vagy egy nagyon jelentős felszíniforgalom-növekedés lesz, például a Határ úrnak a Nagykőrösi út és az Üllői út közötti szakaszán, ami elviselhetetlenné tenné a Wekerletelepen lakók életét, és gyakorlatilag nagyon komoly károkat és nehézségeket okozna a József Attila lakótelepen, a ferencvárosi részen élők számára is, illetve az út szélesítése miatt mindenképpen a kiserdő, a Ferencváros és Kispest közötti kiserdő tönkretételével járna. Vannak más tervek is, amik a forgalom szempontjából ugyan elfogadhatóbbak, mert föld alá helyeznék el ezt az utat, de ugyanakkor éppen azért, mert itt egy komoly alagútépítésre lenne szükség, jelentős mértékű, több ezer fa kivágásával járnának együtt. Tehát ezen a szakaszon csak úgy oldható meg a közlekedés, nyilvánvalóan teljesen elfogadhatatlan az a megfejtés is, amelyikben a felszínen menne egy hatalmas autóforgalom, de az sem jó megoldás, és mellesleg rendkívül drága is, amelyik föld alá helyezné ezt az autóforgalmat, egy hosszú alagutat építene, közúti alagutat, és ez a kiserdő jelentős részének a kivágásával, elvesztésével járna. Nyilvánvaló, hogy egyik megoldás sem megfelelő, egyik sem jó megoldás. Ráadásul itt még nem érünk a végére a problémáknak, hiszen az a forgalom, ami ezen az úton érkezik, az utána rázúdulna az Üllői út térségére, és vagy jobbfelé tudja folytatni az útját, Kispest felé, vagy befelé halad a Kőbánya és a József Attila lakótelep közötti nagyon zsúfolt és ma is teljesen tele lévő Üllői úton, pontosabban mind a három bekövetkezik, és emellett pedig folytatást terveznek neki a Száva utca útvonalán, és utána Kőbányán keresztül és az Élessarkon keresztül a Nagy Lajos király útjára, ami maga is rendkívüli módon zsúfolt út ma is. Ez az egész útvonal rendkívül zsúfolt. Hogy lássuk azt, hogy milyen nagyságrendű forgalomról van szó, azzal számolnak a közlekedéstervezők, hogy ez az út napi 37 ezer autóval csökkentené a belváros forgalmát. Ez persze a belvárosban élők számára jó, de ez azt jelenti, hogy ez a 37 ezer autó megjelenik Kispesten és Kőbányán, meg Zuglóban, tehát azt a térséget fogja terhelni. Ráadásul arra is lehet számítani, hogy még be is húzza az autóforgalom egy részét az M0-ásról a városon belülre, és ilyen módon Dél-Buda számára is jelentős többletterhelést jelent, és még több autó jelenik meg. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a közlekedésfejlesztési elképzelés legalább 30-40 éve idejét múlta. Akkor álmodtak a közlekedésmérnökök az M1-est és az M3-ast a városban összekötő munkáskörútról, városi autópályáról, de ma már nem ebben gondolkodunk. Ma jól tudjuk, hogy ha több utat építünk, akkor nem kevesebb, hanem több autó lesz, attól csak nőni fog a forgalom.
