Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. december 1. kedd - 173. szám - A szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

2655 DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Az előttünk fekvő törvény valóban a bor-szőlő ágazat átlátható és fenntartható működésének elősegítése végett került a tisztelt Ház elé. Az előttem szólókhoz csatlakozva, valóban nagyon sok hasznos és előremutató szabályozás található ebben. Erre majd röviden ki is fogok térni. Mindazonáltal az ördög mindig a részletekben rejlik, és nagyon várjuk a kormányrendeleteket, végrehajtási rendeleteket, hogy mit is fog majd jelenteni a gyakorlatban arra a több tízezer személyre, családra, akik a mai napig szőlészetből, borászatból élnek. Ugye, évtizedekkel ezelőtt, a szocializmusban még majdnem dupla annyi szőlőterületünk volt, mint napjainkban, és a gépesítés folytán is már lényegesen kevesebb kézimunkát igényel ez az ágazat, de még így is rengeteg emberről van szó, és éppen ezért fontos, hogy szakmailag megfelelő felkészültséggel, tudással segítsük egy minél jobb minőségű törvény megszületését. Valóban így van, csak pár, a szívemhez közel álló dolgot ebből a javaslatból megemlítenék. Az epincekönyv bevezetésével sokkal átláthatóbb lesz a jövőben a szőlészet-borászat, sokkal jobban ki lehet majd szűrni az ügyeskedőket. A felvásárlási jegy pedig tartalmazni fogja a szüretelt szőlő cukortartalmát is, ami azért fontos, mert ez egy fontos értékmérője egyébként ennek a terméknek, tehát ezáltal is a minőség irányába tudunk elindulni. Ha már minőségről beszélünk, egy harmadik fontos dolgot kiemelvén a törvény tervezetéből, az európai gazdasági térségen kívülről érkező borászati termékeket analitikai és érzékszervi vizsgálatnak is alá tudjuk majd vetni, kiszűrve ezáltal a pancsolt alacsony minőségű vagy egyáltalán bornak nem igazán nevezhető termékeket. Bár tudom, hogy az Európai Unióban ezt borzasztó nehéz megtenni, hogy minőségi kritériumokhoz fűzzünk magyarországi forgalmazást, de azért jó lenne végre eljutni oda, hogy különösen az Olaszországból érkező, rettenetesen alacsony minőségű import lédig borok esetében is ki tudjuk szűrni azokat, amelyek nem valók a magyar piacra. És akkor megszokva azt, hogy a Mezőgazdasági bizottságban szintén szakmai alapon folynak a viták, ehhez tartva magamat, én is igyekszem szakmai szempontból, ha megengedik, most egy-két javaslatot megtenni. A 4. § (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az új telepítési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 70 nap. Ezt mi soknak tartjuk. Javasoljuk a 30 napos ügyintézési határidőt, hogy meggyorsítsa az eljárást, ez mindenképpen a szőlészek érdekeit szolgálja. Szeretném jelezni, hogy egyébként a gyakorlat 3 és 10 nap között van sok esetben, amikor is kiadják a telepítési engedélyt, illetőleg a szerkezetátalakításhoz hozzájárulnak. Tehát még így is, úgy gondolom, hogy ez a 30 nap teljesen vállalható határidő. A 4. § (3) bekezdésében pedig azt látjuk, hogy az ültetvények telepítésének és kivágásának tényét az ültetvényhasználó bejelenti a hegybírónak, a hegybíró pedig a bejelentést követő 120 napon belül ellenőrzi a telepítés vagy a kivágás megtörténtét. Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Ezt is nagyon hosszú időnek tartjuk. Itt van egy elvi és egy gyakorlati megfontolás is. Elviekben, ha csak józan paraszti ésszel belegondolunk, hogy négy hónapja van a hegybírónak arra, hogy beüljön a terepjáróba és kimenjen a hegyre, indokolatlanul hosszú határidő. De sokkal fontosabb gyakorlati kérdés, hiszen 120 nap vegetációban szinte majdnem teljesen lefedi ezt az időszakot, amikor permetezni kell, és amikor a hegybíró már odaér, lehet, hogy már okafogyottá válik mindenfajta intézkedés. Úgyhogy ezért is kérem a tárca páholyban helyet foglaló képviselőit, hogy fontolják majd meg ezt a két változtatást. Továbbmegyek. Az 5. § (3) bekezdése szól arról, hogy a hegybíró mulasztási bírság kiszabása mellett kötelezheti a tulajdonost a szőlőültetvény kivágására. A 4. § pedig: ha a nyilatkozattételnek az ültetvény használója vagy az ültetvény tulajdonosa eleget tesz, de a szőlőültetvény a figyelmeztetéstől számított egy év elteltével sem áll rendeltetésszerű művelés alatt, a hegybíró értesíti a növénytermesztési hatóságot, amely elrendeli a szőlőültetvény tulajdonos költségére történő kivágását. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nagyon durva. Ez azért durva, mert egy hektár szőlő telepítése most olyan 6 millió forint körüli összegbe kerül. Értelemszerűen ebből következik, hogy egy hektár szőlő több millió forintos értéket képvisel. Két javaslatunk is van erre a problémára. Egyrészt szintén a határidők lerövidítésében rejlik, mivel már eleve a figyelmeztetési határidő is nagyon hosszú, ez a 30 nap, de az egy év meg kirívóan sok, hiszen pontosan ennyi idő alatt egy nem művelt szőlőültetvény fertőzheti a közelében található szomszédos ültetvényeket, indokolatlan kárt okozva ezzel a többi