Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. december 1. kedd - 173. szám - A szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

2653 Nem kérdéses, hogy a jogalkotó mindig célt keres, hogy jó, jó, de akkor mit szeretnénk elvárni majd a most megfogalmazott törvénytől. Ebben, nyugodtan mondhatom, hogy az ágazati szereplőkkel egyetértve elfogadható célokat tűzött ki a kormány. (19.40) Egy jelentős adminisztrációs tehercsökkentést szeretnénk ezzel elérni, és mint ahogy utalást tettem rá, a mai digitalizáció szintjével, az e-pincekönyv megjelenésével egy olyan adminisztrációt, amelyben kiszűrjük a duplikációt, a felesleges adatközléseket, amelyet akár a Statisztikai Hivatal, a vámhatóság, maga a HNT rendszere igényelt, és egységes felületről lehet majd bárkinek lekérni, illetve felölteni az érintett adatokat. Ezzel természetesen egyes eljárások ügyintézési idejének a csökkentését is el szeretnénk érni. Például a bor forgalomba helyezésének az ügyintézési ideje elég macerás a jelenlegi rendszerben, és ennek kötött államigazgatási ideje van. Ezt az időszakot is a most megfogalmazott tervezettel szeretnénk csökkenteni. És nem kérdéses, hogy úgy gondoljuk, hogy a bor is megérdemli azt a védettséget, a földrajzi árujelzővel ellátott termékek védelmét, amit sok termék esetében megtettünk. Most itt nevesítjük, hogy ki legyen az ügygondnoka ennek a védelem figyelésének, és szankcionálja a tervezet, hogy aki visszaél ezen védelemmel és nem a megfelelő módon használja, ott milyen retorziók következhetnek be. És tegyük hozzá, hogy rendkívül sokat tettünk a magyar borászat átláthatósága érdekében. De tudjuk, hogy nincs olyan gazdasági tevékenység, ahol időnként valakik ne spekulálnának éppen egy joghézaggal vagy éppen egy lankadó hatósági figyelemmel, és visszaélésekre kerül sor. Ezért ez a rendszer az átláthatóságot is nagyban növeli. Közismert, hogy Magyarország időnként kitett nagy mennyiségű, főleg Olaszországból származó lédig importbornak, és az azzal kapcsolatos forgalomba hozatali szabályok, a megjelenése a terméknek mindig vita tárgyát képezték. Bár hozzáteszem, hogy éppen talán 2012 óta az általam említett, akkori bortörvény utolsó nagy módosítását követően és a Hegyközségi Nemzeti Tanács markáns fellépése következtében a mintegy 400-500 ezer hektoliteres éves lédig borimport Olaszországból néhány tízezer hektoliterre csökkent le az utóbbi időben. Magyarul a magyar bornak tere nyílt idehaza és az exportpiacokon is. És hadd utaljak a változások sorára a továbbiakban is, hiszen a szőlőfelvásárlás rendje is és ennek az ügyviteli kezelése is meg fog változni. Az eddigi szokásoktól eltérően a szőlő felvásárlója egy felvásárlási jeggyel fogja majd igazolni az átvételt, amelyen majd fel kell neki tüntetni triviális adatokat, mint például a súlyt, a behozott szőlő mennyiségének a súlyát, annak a mustfokát. És itt, a mustfoknál hadd említsem meg, hogy az utóbbi időben egy kellemetlen jelenséget, a mustfokkal való manipulálást is ki kell szűrni, és ez a rendszer kiszűrheti, hiszen kötelező lesz majd az e-pincekönyv létrejöttével úgynevezett online kapcsolatot létesíteni egy adatbázissal, amely online adatbázisba a felvásárolt szőlő mustfokának megmérése után automatikusan továbbítódni fog az adat, tehát itt is az átláthatóságot és a tisztességes borászatok védelmét szeretné a törvény ellátni. Megjegyzem, hogy több okmány megszűnését is kezdeményezi a jelenlegi bortörvény, és egyben a megszűnés nem jelenti azt, hogy az ellenőrizhetőség, a származás bizonyítottsága netán majd csorbát szenvedne, sőt, épp az előbb utaltam rá, hogy ez még inkább nyomon követhető lesz. és nem lesz manipulálható utólagosan és papír alapon, mint ahogy esetenként sajnos a felderítő hatóság ezt bemutatta. Néhányan ezt megtették. Így meg fog szűnni a jelenleg ismert szőlőszármazási bizonylat, meg fog szűnni a készletigazolás céljából kiadott borszármazási bizonylat, meg fog szűnni a más borászati üzemekbe átszállítás céljából kiadott borszármazási bizonylat, és meg fog szűnni a forgalomba hozatali engedély is. Mindezeket felváltja és leegyszerűsíti két hangsúlyos okirat. Egy, az első, úgynevezett seprős újborra kiadott származási bizonylat, majd pedig egy úgynevezett végső forgalomba hozatal céljából kiadott származási bizonylat. Ezt ma a szakma az úgynevezett C-típusú származási bizonyítványként ismeri. De mint említettem, ezeknek a bizonylatoknak a megszűnése egyben azt az adminisztrációs teherkönnyítést fogja jelenteni, amely megfogalmazódott a törvény benyújtásakor célként, másrészt pedig az elektronizációs rendszer következtében az ellenőrizhetőség és a bor eredete, magyarul, hogy milyen szőlőfajtából, melyik területről származik, ez az újonnan bevezetett, úgynevezett kibővített felvásárlási jeggyel mindenképpen bizonyítható lesz. Hiszen ezen a felvásárlási jegyen az egyszer már