Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2635 megkönnyítése, az eljárási szabályok sértettközpontú újragondolása. A sértettek ugyanis sokszor azért nem kérik semmilyen formában a káruk megtérítését, mert nincs reményük a megtérülésre, illetve a pereskedéssel járó hosszadalmas eljárást nem kívánják vállalni, tehát feleslegesnek és energiaigényesnek tartják az eljárás megindítását és az azzal járó bürokratikus terheket. A sértettek fellépési lehetőségeinek a bővítése a kormányzat kiemelt jogpolitikai célja, hiszen a bűncselekmények áldozatainak a támogatása érdekében az államnak minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia. Abban az esetben ugyanis, ha a bűncselekmények áldozatait támogató jogszabályi környezet segíti, a szabályozás pedig a lehetőségekhez képest a legkönnyebb, legköltségmentesebb igényérvényesítési megoldásokat teszi lehetővé a sértettek számára, akkor az a jelenlegi helyzethez képest lényegesen nagyobb számú és mértékű sértetti fellépést és több, a sértettek számára jogerősen megítélt kártérítést, illetve sérelemdíjat eredményez. Mindez egyébként közvetve növeli annak az összegnek is a nagyságát, amelynek levonására sor kerülhet a börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítási összegből. Ennek a szabályozási megfontolásnak volt egyébként az előfutára a fentebb már említett, a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény elfogadása is. Tisztelt Képviselőtársaim! A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárás újraszabályozásával kapcsolatban az alábbi módosításokat kívánom kiemelni. Az új szabályozás egyrészt bővíti a kártalanításból közvetlenül levonható követelések körét a terhelttel szemben fennálló és végrehajtás alatt álló valamennyi magánjogi jogviszonyból eredő tartozás esetében. Ezzel az a cél, hogy bármilyen adóssága is van az elítéltnek, akár egy meg nem fizetett kölcsön, akár egy közműszolgáltatóval szemben fennálló tartozás, az levonható legyen a kártalanítás összegéből. (18.10) Ki kell emelni, hogy a módosítás révén megnyílik annak a lehetősége is, hogy az elítélt által korábban elkövetett bűncselekménnyel okozott sértetti igények is kielégítést nyerhessenek. A jelenlegi szabályozás ugyanis csak és kizárólag abban az esetben tette lehetővé a sértetti követelés levonását, ha az azzal a bűncselekménnyel összefüggésben állt fenn, amely miatt a kiszabott szabadságvesztést vagy más szabadságkorlátozó szankciót végrehajtották az elítélttel szemben, és amelyre tekintettel a kártalanítást benyújtotta az elítélt. A törvényjavaslat által megnyílik az esély arra, hogy a korábban elkövetett és már letöltött bűncselekmények sértettjei, illetve a nem szabadságvesztéssel büntetett bűncselekmények sértettjei is hozzájuthassanak a kártalanításból a nekik jogerősen megítélt és végrehajtás alatt álló követelésükhöz. A törvényjavaslat további jelentős változtatása, hogy a kártalanításként kifizetésre kerülő összegeket hozzáférhetővé teszi a végrehajtás számára az igazságszolgáltatás gyakorlása során megállapított vagy az eljárási cselekmények kikényszeríthetőségéhez kapcsolódó vagyoni jellegű joghátrányok alkalmazása során fennálló tartozások megtérülése érdekében, azaz az elítélttel szemben folytatott büntetőeljárásban felmerült bűnügyi költség vagy az elítélttel szemben kiszabott vagyonelkobzás is érvényesíthető lesz a jövőben a kártalanításból. Ugyanígy a rendbírság vagy a fiatalkorúak esetében a pénzbüntetés is behajthatóvá válik. Ehhez hasonlóan szintén hozzáférhető lesz a kifizetett kártalanítási összeg bármely más köztartozás esetében, amelyre az adóhatóság végrehajtást folytat, így az adótartozás esetében is. Fontos kiemelni, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a gyakorlatára tekintettel ezen követelések nem válnak közvetlenül levonhatóvá a kártalanításból, azonban a szabályozás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság értesüljön arról, hogy az elítélt adós számára mikor kerül kifizetésre a kártalanítási összeg. Ezt követően pedig az általános és egyébként is érvényesülő végrehajtási szabályok alapján nyílik mód a fennálló köztartozások behajtására. A börtönzsúfoltsággal kapcsolatos további jelentős változtatás, hogy a törvényjavaslat hatékonyabbá teszi a kártalanítási eljárást is. Ezzel jelentősen csökkenthetők az eljáró szervek terhei, az állami erőforrás-ráfordítás sokkal racionálisabbá válik, egyúttal a gyorsabb ügyintézés lehetővé teszi, hogy mind a jogosult elítéltek, mind a sértettek vagy a hitelezők rövidebb idő alatt juthassanak hozzá az őket megillető összegekhez. Az ilyen jellegű módosítások közül ki kell emelni, hogy a törvényjavaslat a kártalanítási igény benyújtását időbeli korlátok felállításával racionalizálja, illetve bevezeti a kérelmek egyszerűsített elbírálásának a lehetőségét, amelyet nem a büntetés-végrehajtási bíró, hanem a büntetés-végrehajtási szervezet végez a mérlegelést nem igénylő esetekben. Ezzel az eljárási idő
