Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. december 1. kedd - 173. szám - Egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):

2613 mert a koncesszor úr kegyétől függ majd, alvállalkozóként működhetnek-e tovább, és kérdés, hogy majd mennyiért. Ez a központosítás, állami monopóliumépítés, majd egycsatornás koncesszióba adás már megint csak egy beépített NER-pénzszivattyú, amivel talán már 2022 utánra készülnek, különösen mert egy ilyen közszolgáltatással bármelyik kormányt vagy önkormányzatot meg lehet zsarolni, ha nem működik rendesen, de az ország egészét is veszélybe lehet sodorni. Az LMP szerint a kormány szedje szét ezt a 22 törvény módosításából álló salátát, a jó elemeket újra nyújtsa be, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó monopolisztikus törekvéseit pedig dobja a kukába. Reméljük, hogy megfogadják a javaslatainkat. Ebben a formában nem tudjuk ezt a törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm. (Taps a DK és a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, parancsoljon! DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/13958-as javaslatot tárgyalja a magyar Országgyűlés, és 26 törvényt 102 paragrafuson keresztül tartalmaz ez a javaslat. Most már nem hétről hétre, hanem azt kell mondani, hogy óráról órára szembetalálkozunk azokkal a törvényjavaslatokkal, amelyek 2022. májustól gyakorlatilag foglyul kívánják ejteni az akkori magyar kormányt. Totálisan a közéletet, a gazdaságot, a közszolgáltatásokat, a pénzügyi rendszert, a közjogi rendszert a kinevezésekkel olyan helyzetbe kívánják hozni, hogy bármikor is egy új kormány gyakorlatilag azon túl nem tud lépni, hogy a saját irodájában toporog. Foglyul ejtik, cellákat építenek, ez a javaslat is az egyik cella. Ezt tudomásul kell vennünk. Amikor az ifjú államtitkár asszony felolvasta ezt a javaslatot, az jutott eszembe, hogy ha most betoppant volna ide Európa bármely országából egy politikus, és végighallgatta volna ezt a rendkívül szép előadást és ezeket a szavakat, amelyek ebből a 102 paragrafusból kitűnnek, különösen a hozzáfűzött indoklást, akkor azt mondta volna, hogy ő egy tapodtat sem megy, ez a világ legmodernebb, legfejlődőbb, leginnovatívabb országa, amely csak létezik, merthogy ebből a javaslatból egyébként teljesen ez tűnik ki. Csakhogy megtanultunk fideszül, és látjuk, hogy amikor egy rendkívül nemes cél, és az Európai Unió a hulladékgazdálkodásra és a környezetvédelemre igencsak érzékeny és rendkívül magas szintű munkát végez, és elvárásokat fogalmaz meg a tagállamokkal szemben, amikor ezen elvek mentén készülnek ezek a javaslatok, lelki szemeim előtt meglátom és meghallom azokat a résztvevőket, akik azt mondják az alkotóknak, hogy no, használjuk fel ezeket a gyönyörű elveket, mondjuk azt a magyar társadalomnak, hogy hoppá, mi olyan csodás hulladékgazdálkodást fogunk megvalósítani, hogy egy darab szemét nem marad hasznosítatlanul, csakhogy tegyétek már meg, legyetek szívesek, hogy a haveri köröknek átjátszandó hulladékgazdálkodási tevékenységet úgy csempésszétek ebbe bele, hogy azért olyan nagy lángja ne legyen ennek a javaslatnak. Hosszú órákon keresztül lehetne beszélni az ebben a javaslatban lévő szakmai részről, de egyszerűen azért nem teszi meg az ember, mert nem érdemli meg, nem a javaslat, hanem az előterjesztők, meg azok, akik a hátuk mögött állnak. Most gondolják meg! Hatástanulmány nincs. Van a hulladékgazdálkodásnak múltja ebben az országban, van az a múltja, amikor központi hulladékgazdálkodás volt, és állandó problémák uralták ezt a szolgáltatást. Majd letelepítették az önkormányzatokhoz, mondván - ahogy Molnár Gyula képviselőtársunk mondta -, hogy helyben mégiscsak jobban látják az adott vezetők, hogy a közterületeken rend van-e vagy sem, elviszik-e a hulladékot vagy sem, illetőleg a polgárok is sokkal inkább meg tudták oldani ezt a kérdést, ha nehézségeik akadtak, a helyi irodákban vagy a helyi szolgáltató képviselőjénél. Most mi történik? Visszaviszi állami szintre, megint egy óriási tehetetlenségi erőt teremt erre az amúgy is elég mostoha szakterületre, mert az országunkban ez elég mostoha szakterület, úgy, hogy egyébként fogalmunk nincs, hogy mit várhatunk ettől a szolgáltatótól, majd pedig hogyha éppen az aktuális szolgáltató úgy érzi, hogy mégsem tudott ő olyan jó üzletet ebből kihozni, féléves felmondás után még szabadulhat is tőle. Hát mindenki tudja, hogy egy országos hulladékgyűjtési rendszert nem lehet ennyi idő alatt újraépíteni, arról nem beszélve, hogy az ilyen típusú szolgáltatók azért nem állnak sorban ebben az