Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 28. hétfő - 152. szám - Bősz Anett (DK) - a pénzügyminiszternek - „Hogyan pótolja az öttagú család azt az egy szelet húst?” címmel - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (DK): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
261 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném elmondani, hogy az inflációs folyamat azért nem csak Magyarországra jellemző, és nem a magyar gazdaságra jellemző egyedül, hiszen Csehországban is, Lengyelországban is hasonló mértékű árdrágulás jellemző. Ami a példát illeti, azért azt tudnia kell, hogy 2010-től 2020-ig, tehát tíz év alatt a magyar kormány - ahogy a Nemzeti Bank alelnöke is elmondta - jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy az országban az infláció alacsony legyen, 2 százalék körül legyen. Ön most az elmúlt hónapok, a világjárvány, a vírus okozta gazdasági nehézségeket mutatja be úgy, mintha az egy tendencia, mintha a magyar gazdaságra jellemző folyamat lenne. Mielőtt ezt megteszi, akkor azt is tudnia kell, hogy 2019 második felében Kínában jelentős sertéspestisjárvány alakult ki, amiben felborult a nemzetközi sertéspiac, és Európa-szerte az árak emelkedtek. A zöldségfélék árának emelkedését pedig a szárazság okozta, egyébként ez 2020 augusztusában rendeződött, és visszaállt. A gyümölcs áremelkedését a fagy és a szárazság okozza, hiszen fele- és negyedannyi termés várható, mint az elmúlt évben volt. A margarin és a burgonya esetében pedig kimondottan ármérséklődés tapasztalható, de igaz ez a száraztésztára is. Tehát arra hívom fel a képviselő asszony figyelmét, hogy az árak kiegyenlítik egymást, és amikor esetleg egy időszakban egy szelet sertésért többet fizetünk, akkor más élelmiszerért pedig kevesebbet fizetünk, ezek a piaci gazdasági folyamatok, amelyek Magyarországra is jellemzőek egyelőre. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra Bősz Anett képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon! BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr éppen ezért kezdtem azzal a felszólalásomat, hogy egy rövid távú externális sokkal állunk szemben, ami mindnyájunkat ellátott bőségesen meglepetéssel, de amennyiben figyelem az ön válaszát, és azt állítja, hogy az inflációs ráta letörését ma nehéz megcélozni, így a foglalkoztatottság megőrzését kellett volna megcélozni, ami ezek szerint - amit az Eurostat-adatokból kiolvasunk - nem sikerült, vagy legalábbis korlátosan. De tudjuk azt ezenfelül, hogy a magyarok kétharmadának nincs tartaléka egy váratlan kiadás fedezésére, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gyors munkahelyvesztést sem tudják érdemben kipótolni a családok, merthogy nincsen megtakarításuk. Tisztelt Államtitkár Úr! Önök eddig azt mondták, hogy az ellenzék nem vesz részt a válságkezelésben, én viszont úgy látom, hogy sokkal inkább azonos célunk van, menteni kell a társadalmat, menteni kell a nemzetgazdaság bizonyos szektorait, és önök nem nyitottak arra, hogy konstruktív javaslatokat megfogadjanak. Én azt gondolom, hogy amikor a munkanélküliségi rátát, illetve az inflációs rátát nézem, ha az egyiket nem sikerül szinten tartani, akkor legalább a másikkal kell próbálkozni. Ez az, amit én kifogásolok a Pénzügyminisztérium jelenlegi munkájában, egyik sem sikerült. Köszönöm, hogy meghallgatott. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Egyperces viszonválaszra Tállai András államtitkár úrnak, miniszterhelyettesnek adok szót. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Ami a foglalkoztatást illeti, mai statisztikai adatok alapján több mint 4,5 millió foglalkoztatott van; hihetetlen, de több, mint a járvány előtti időszakban volt, a januári szintet éri el. Tehát ezt a kritikáját nem tudom értelmezni. Ami az emberek tartalékát illeti, akkor azt vizsgálja meg, hogy az emberek miből vásároltak állampapírkötvényeket, Állampapír Plusz kötvényeket több ezer milliárd forintért. És az, hogy mi nem vagyunk nyitottak az ellenzék felvetéseire: én felhívom önnek a figyelmét, hogy az ellenzék viszont a kormány kezdeményezéseire nem nyitott (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), hiszen amikor 2014-től folyamatosan az áfacsökkentést terjesztettük a parlament elé, az ön pártja, a DK sem szavazott meg egyetlenegy áfacsökkentést sem a parlamentben. Pedig azzal pontosan azt a célt értük volna el, amiért most ön felszólalt. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
