Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. december 1. kedd - 173. szám - Egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. BOROS ANITA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:

2597 gyermekeink számára is azok maradjanak, magától azonban ez nem fog menni. 1970-2017 között a nyersanyagok éves globális kitermelése több mint megháromszorozódott, 27 milliárd tonnáról 92 milliárd tonnára nőtt. (15.00) 2000 óta a kitermelési méretek felgyorsultak, és átlagosan 3,2 százalékkal nőttek évente. Most ezeket a nyersanyagokat kitermeljük, a belőlük készült termékeket használjuk, majd, ha már nem szükségesek, kidobjuk őket. Egyúttal kidobjuk velük együtt az értékkel bíró alapanyagot is. Jelenleg fejenként nagyjából 16 tonnányi anyagot használunk fel évente az Unióban, amelyből 10 tonna kerül az anyagkészletekbe, értve ez alatt az infrastruktúrát, a lakhatást vagy a tartós árukat, és 6 tonna pedig hulladékként hagyja el a gazdaságot. Világszerte személyekre lebontva és a naponta keletkező hulladék átlagosan 0,74 kilogramm. A jövőre nézve a globális hulladék 2050-re várhatóan 3,4 milliárd tonnára nő. Ha fennmaradnak a jelenlegi tendenciák, a természeti erőforrások mennyiségének csökkenése és kimerítése is folytatódni fog, akárcsak a hulladéktermelés. Az Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagja négy hulladékgazdálkodási irányelvben határozza meg a követendő szabályokat: egyfelől a hulladékokról szóló keretirányelvben; másfelől a hulladéklerakókról szóló irányelvben; harmadrészt a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló irányelvben; végezetül pedig az elhasználódott járművekről, elemekről és akkumulátorokról, valamint hulladékelemekről szóló irányelvben. Ez a négy irányelv a tagállamok számára is új hulladékgazdálkodási feladatokat, illetve elérendő célokat határoz meg, a települési hulladékok tekintetében 2035-re 65 százalékos közös uniós újrafeldolgozási célértéket, 2025-re 55, ’30-ra pedig 60 százalékot. Másfelől a csomagolási hulladék tekintetében 2030-ra 70 százalékos közös uniós újrafeldolgozási célérték került meghatározásra, a hulladéklerakók igénybevételének csökkentésére vonatkozóan pedig meghatároz egy másik célértéket, 2035-re legfeljebb a települési hulladék 10 százaléka kerülhet majd lerakóba. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék hulladéklerakóba való elhelyezésének tilalma egy olyan szabály, amelyre a hulladékáram kapcsán számos egyéb előírást tartalmaz az irányelvi csomag: 2023-ra a biohulladék, 2025-re pedig a háztartásokban keletkező textil- és veszélyes hulladék elkülönített gyűjtésének előírása is megtörténik. A körforgásos gazdaságra történő átállásnak számos nemzetgazdasági előnye van. A körforgás elvét alkalmazó megközelítés fő célja a gazdasági növekedés szétválasztása az erőforrások felhasználásától, ezáltal az erőforrás termelékenységjavítása. A célunk az, hogy minél előbb át tudjunk térni a körforgásos gazdaságra, csökkentve a hulladéklerakást, növelve az újrafeldolgozást és az újrafelhasználást, és a zárt láncú termékciklus megvalósítása érdekében olyan intézkedéseket hozzunk, amelyeknek célja, hogy az értéklánc minden egyes állomásán támogatva legyen a körforgásos gazdaság elve, a termeléstől a fogyasztásig, a javítástól a gyártásig, beleértve a hulladékgazdálkodást és a gazdaságba visszaforgatott másodnyersanyagokat, illetve a túlzó vagy pazarló fogyasztás csökkentését is. Magyarországon a keletkezett hulladék összmennyisége 2004-ben közel 25,5 millió tonna volt, 2010-ben 15,3, 2015-ben 15,5 millió tonna, 2019-ben 19 millió tonna volt. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ez azt jelenti, hogy a hulladék mennyisége az elmúlt 15 év alatt lényegesen lecsökkent. Ezt mutatja az egy főre jutó hulladék mennyisége is, hiszen még 2004-ben 2518 kilogramm hulladék jutott egy főre, 2019-ben ez az érték már csak 1950 kilogramm/fő volt. Ha nem a teljes, hanem csak a kommunális, azaz a települési hulladékot tekintjük, ez az érték még kedvezőbb, hiszen 2004-ben 454 kilogramm jutott egy főre a települési hulladékból, 2010-ben ez már csak 403, 2019-ben pedig már csak 388 kilogramm. A magyarországi hulladék összetételét tekintve az elmúlt 15 évben megfigyelhető, hogy 2004-ben még közel 10 millió tonnát tett ki az ipari és egyéb gazdálkodói hulladék, ez a fajta hulladékfajta a mennyiség tekintetében megőrizte vezető szerepét közel tíz évig, majd visszaszorult a második helyre, és 2018-ban 5,9 millió, ’19-ben 5,6 millió tonna keletkezett belőle. Ezzel együtt az utóbbi évek infrastrukturális beruházásainak köszönhetően megnőtt az építési-bontási hulladék mennyisége, 2019-