Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
2592 meghatározó jelentőségű a mai magyar köznevelés egésze mellett a szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás jó és eredményes működésének szabályozottsága. Ezen indokok alapján kérte a Magyarországi nemzetiségek bizottsága az előttünk fekvő T/13956. számú, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz való kapcsolódás lehetőségét, annak nemzetiségi napirendként való tárgyalását. Jelen törvény bizonyos paragrafusai kimondottan érintenek minden nemzetiséghez tartozót, mások a felsőfokú képzéssel is rendelkező nemzetiségek köreit. - Ki kell fújnom magam. Rohamléptekben jöttem át a helyemről ide. A törvényjavaslat 1. §-a, amely a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítását javasolja, természetszerűleg vonatkozik azon köznevelési intézményekben, szakképző intézményekben és a felsőoktatásban oktató pedagógusokra is, akik ezek nemzetiségi területeit látják el. Üdvözlendő a jogszabály azon rendelkezése, hogy az iskolai végzettséget a területet érintő valamennyi törvényben azonos fogalomkörrel kell értelmezni. A nemzetiségek számára is fontos, hogy a nemzetiségi köznevelési intézményekben, szakképző intézményekben dolgozó nemzetiségi szakemberek illetmény-előmenetelének megállapításakor figyelembe vehető szakképesítések, rész-szakképesítések, egyéb végzettségek egyértelműen meghatározottak legyenek. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága megnyugvással veszi tudomásul a kormány és a szaktárca azon támogató intézkedéseit, amelyek a köznevelés egésze és elsősorban a felsőoktatás területén biztosítani kívánják a nemzetiségi közösségek számára a megfelelő, jól felkészült pedagógusutánpótlást. Hasonlóképpen megnyugtató a köznevelés egészére kiterjesztett szervezeti és költségvetési szükségletek biztosítása, bevált tudniillik a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények egyre hatékonyabb működése, eredményességük javuló tendenciája. Sok fejtörést okoz ugyanakkor számunkra azon intézkedések köre, melyek elsősorban a pedagógusutánpótlást biztosító felsőoktatási keretek között indultak meg. Ezek lényege, hogy a NAT-tal való összehangolás mellett az egységes tanárképzés területén hozzanak változásokat. A nemzetiségi tanár szakokat rendkívül hátrányosan érintené az az elképzelés, amely a felsőoktatásban a nemzetiségi tanár szakoknál két félévnyi szaktárgyi kredittel rövidítené le a képzést. A nemzetiségi köznevelés és szakképzés, a nemzetiségi közösségek számára rendkívül fontos, hogy magasan kvalifikált, jó szaktudással felvértezett pedagógusok irányítsák a nevelés-oktatást, biztosítva ezzel a tanulók, diákok számára a nemzetiségi nyelvek kiemelt színvonalú megismerésének lehetőségét. A nemzetiségi tanár szakokon a nyelvi képzés két félévre szűkítése többünk megítélése szerint rendkívül aggályos. Akkor, amikor a felsőoktatásról szóló törvény is a parlament elé kerül, fontosnak láttam felhívni a figyelmet erre az anomáliára. Minden képzési gyakorlatban kiemelt cél, hogy a kimeneti követelmény egyúttal biztosítsa a megszerzett tudás hatékony és eredményes alkalmazásának lehetőségét a gyakorlati életben. Ezért tartanánk fontosnak, hogy akkor, amikor a nemzetiségi politika területén a nemzetiségipedagógusképzés kiemelt figyelmet kap, a különböző nemzetiségipedagógus-képzések és az azokat ellátó intézményekben tervezett átalakítások előtt a nemzetiségi közösségek, például a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és/vagy az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége köznevelési kérdésekkel foglalkozó szakemberei, a nemzetiségi pedagógiai intézetek témához értő szakértői köre előzetesen egyeztethessen a tervezett átalakítások kérdésében. Mert bár a parlament előtt lehetőségünk van megfogalmazni a véleményünket adott esetben bizonyos törvényjavaslatok módosítására is, a kivitelezés gyakorlatában olykor csak bizonyos negatív döntések tényével találkozunk. A felsőoktatási szakképzések, alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményei - a tanári szakok kivételével - az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján hivatalos kiadványként kerülnek közzétételre. Fontos új szabály, hogy a végzettséget igazoló oklevélmellékletet - a hallgató kérése alapján, nemzetiségi képzés esetén - a magyar mellett az érintett nemzetiség nyelvén is ki kell állítani. Számunkra kiemelten fontos ez az új szabály, amelynek értelmében az oklevél közokirat, tehát a dokumentumok nemzetiségi nyelven való kiadásának követelménye ebben az esetben megfelelően érvényesül. Az oktatás nemzetköziesítése terén a törvényjavaslat 47.§-a kimondja: „Az állandó oktatói, kutatói karba a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének ellátásához szükséges azon oktatók és kutatók is
