Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2590 kérdésekkel foglalkozik, és itt van egyébként a Ház előtt. Na, ezenkívül minden más, amit beleraktak, az viszont fölháborító, elfogadhatatlan, a közpénz lenyúlásáról és az önök klientúrájának építéséről szól. Így aztán nem meglepő módon a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni. ELNÖK: Köszönöm, tisztelt Arató Gergely képviselő úr. Megadom a szót Keresztes László képviselő úrnak, frakcióvezető úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Valóban meglepő, hogy nem Bódis államtitkár úr van itt jelen, bár megmondom őszintén, hogy örülök neki, mert Bódis államtitkár urat pécsiként rektorként ismerem, és megmondom őszintén, nem esik jól nekem vele arról a felsőoktatási fokozatváltásról vitát folytatni, amivel kapcsolatban túl sok jót nem tudunk elmondani. És valóban, ahogy elmondta az előttem szóló képviselőtársam, itt csak részleteiben tartalmaz ez a törvény a felsőoktatásra vonatkozó rendelkezéseket, bár ezekkel kapcsolatban mi egy kicsit szigorúbbak vagyunk, mint ahogy ezt Arató képviselő úr a DK álláspontjaként megfogalmazta. (Arató Gergely közbeszól. - Derültség az ellenzéki padsorokban. - Az elnök csenget.) Igen, azért időnként lehetünk mi egy picit szigorúbbak, mint a DK, akár oktatáspolitika kérdésében is, de erre majd kitérek. Ugyanakkor teljesen világos, hogy mi a lényegi eleme azoknak az ebbe a törvényjavaslatba behozott törvénymódosításoknak, amiket már említett képviselőtársam is. Valóban, és erről tegnap is beszéltünk, valóban, a választási felkészülést ilyen módon is megkezdte a kormányoldal, és ebben az egyre kedvezőtlenebb és rossz politikai helyzetben megpróbálják ilyen módon áramvonalasítani a rendszert, és azt gondolják, hogy 2022 előtt, akár még így, a propaganda erősítésével talán több esélyük nyílik, hogy hatalomban maradjanak. Azt gondolom, hogy minden fejleményt is figyelembe véve, ez egyre nehezebb lesz, de erre most nem térnék ki. Most rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, egy mély gazdasági válság van, és társadalmi és gazdasági válságot, krízist él meg az ország a koronavírus-járvány miatt. Azt gondolom, hogy elsősorban nem is a választások miatt, hanem azért tragikusak ezek az intézkedések, mert azokat a hatalmas összegeket, amiket önök a kormánypropagandára fordítanak, propagandamédiára fordítanak, azokat a magyar emberek megtámogatására, a nehéz helyzetbe került magyar családok segítésére kellene fordítani. A mai napon is már elhangzott a vitában, hogy a konkrét javaslatokat már úgy söprik le az asztalról, hogy nincs pénz a költségvetésben; és azt is láthatjuk, hogy a jövő évi költségvetés, mondhatjuk, hogy virtuális alapokon létezik, azt alapvetően, a szerkezetében kell majd átalakítani, de az látszik, hogy a propagandát építik bele, és hozzák be ezeket a törvényjavaslatokat. Egyébként azt kíváncsian várjuk, hogy mikor hozza be a kormány a költségvetés-módosítást. Itt voltak olyan fontos intézkedések, amikben részben egyébként mi is egyetértettünk, például nagyon fontos volt az orvosok béremelése; azt a teljes ellenzék támogatta, és más egyéb, egyébként családpolitikai intézkedésekről is hoztak döntéseket úgy, hogy még a jövő évi költségvetés módosítását nem hozták be. Azt láthatjuk egyébként a határidőket ismerve, és azt, hogy meddig tart az őszi ülésszak, ezt már normál eljárásrendben nem is tudják. Azt gondolom, ez is sokat mond az önök kormányzásáról. Ugyanakkor én mégis alapvetően arra szorítkoznék, ami a törvényjavaslat címe, ugyanis önmagában borzalmas ez a folyamat, amit önök felsőoktatási fokozatváltásnak neveznek, még akkor is, ha ennek nem ez a legdurvább, legrosszabb állomása, ami most éppen előttünk van. Erre is utalt már az előttem szóló képviselőtársam. Amit látunk az önök felsőoktatási fokozatváltásában, annak mondhatjuk, hogy tragikus következményei vannak. Ez alapvetően a felsőoktatásba jelentkezők, a hallgatók számának a csökkenése, az egyetemi autonómia, az egyetemi önállóság folyamatos leépítése, és az a szintén döbbenetes folyamat, ami az oktatók elvándorlása, pályaváltása, amiben az megjelenik. Látjuk, hogy döbbenetes és egészen elszomorító, hogy milyen bérekért kell dolgozni tudományos fokozattal rendelkező egyetemi oktatóknak, és ez egy tízéves elmaradása a kormánynak. Nyilván egy nehéz gazdasági helyzetben egy válság idején nehéz költségvetési forrásokat találni, főleg, ugye, a jelszó: a gigantikus beruházásokra.
