Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. december 1. kedd - 173. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA (MSZP):

2526 Tisztelt Képviselő Úr! Az a helyzet, hogy ezek után fölállni az Országgyűlésben, és számonkérni a nemzeti-polgári kormányt, teljes mértékben hiteltelen, ráadásul valótlanságokat állítva. (Soltész Miklós: Hazudik!) Tisztelt Képviselő Úr! Az a helyzet, hogy önök abból próbálnak politikai tőkét kovácsolni maguknak, hogy újabb és újabb álhírekkel, újabb és újabb fake newsokkal, újabb és újabb félinformációkkal próbálják a közvélemény figyelmét elterelni arról, hogy önöknek egy épeszű javaslatuk nincsen, és mindent megtesznek azért, hogy akadályozzák a kormányt a védekezésben. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy arra is felhívjam a figyelmet, mert ön most már többedszerre szóba hozza a kötvénykibocsátásnak a kérdését: ez a kötvénykibocsátás pontosan azt mutatja, hogy a magyar gazdaság stabil lábakon áll. Képesek vagyunk úgy kötvényt kibocsátani, úgy forráshoz jutni, úgy finanszírozni az országot, hogy nem kell elmennünk nemzetközi szervezetekhez, az IMF-hez, és adósrabszolgaságba hajtani magunkat. Tisztelt Képviselő Úr! Míg az önök idejében senki más nem volt hajlandó finanszírozni az országot, míg az önök idejében nem volt lehetőség másra az önök katasztrofális kormányzásának köszönhetően, mint hogy az IMF lélegeztetőgépére kapcsoljuk az országot, addig jelenleg Magyarországon kedvező feltételekkel lehet kötvényt kibocsátani, és ezzel is biztosítani egyébként azokat a fontos és hosszú távú fejlesztéseket, amelyek Magyarország versenyképességéhez szükségesek. Tisztelt Képviselő Úr! Mindemellett ön beszélt még munkanélküliségről, foglalkoztatásról. Azért, képviselő úr, ön is pontosan tudja, hogy az önök kormányzása végén 12 százalék környékén volt a munkanélküliség, a mi kormányzásunk még ebben a nehéz helyzetben is, a koronavírus-járvány kellős közepén is 5 százalék alatt van jóval, és az Európai Unió élmezőnyében vagyunk. (Varju László közbeszól.) Képviselő Úr! Fogadja el a tényeket, hiszen nemcsak mi mondjuk ezt, ezt mutatják az adatok, ezt mutatják a számok. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gurmai Zita képviselő asszony, MSZP-képviselőcsoport: „Egyenlő bánásmód?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmüket a jelenlegi járvány egyik rendkívül súlyos, sok esetben sajnos gyilkos következményére. Ez a Coviddal összefüggő jelenség az emberek otthonában este nyolc óra és hajnali öt óra között jelenti a legnagyobb veszélyt. Igen, a családon belül erőszakról van szó. Amikor elrendelték az éjszaki kijárási tilalmat, a kormány tagjainak valószínűleg eszébe sem jutott, hogy ez sokak, elsősorban nők és gyerekek számára maga a rémálom. Gondoljanak csak bele: az áldozatok össze vannak zárva a támadójukkal, elszökni, elmenekülni, elbújni nem lehet. Tisztában vagyok vele, hogy a járvány elleni intézkedések meghozatalánál nem lehet ezekre a helyzetekre külön szabályt hozni. Segítséget nyújtani a családon belüli erőszak áldozatainak azonban nem csupán lehetőségünk, de kötelességünk is. Ezek az áldozatok, mint említettem, jellemzően nők és gyermekek, kiszolgáltatott emberek. Amikor karanténra kerül sor, a bántalmazások száma drámaibban nő szerte a világban. Boglacsik Tímea, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat igazgatója szerint idén tavasszal Magyarországon duplájára nőtt a telefonos segítséget kérők száma, ráadásul a bántalmazások is súlyosabbak lettek. Bár újabb adat nem áll rendelkezésre, ez biztosan csak a jéghegy csúcsa, hiszen nem mindenki mer segítséget kérni, nem is mindenki tudja, hogy egyáltalán van ilyen lehetőség. Más országokban ezért tájékoztató kampányokkal segítik a nehéz helyzetben lévőket. Az erőszak áldozatai akár hipermarketekben vagy patikákban is jelezhetik, hogy bajban vannak, segítségre van szükségük. Franciaországban például a gyógyszerészkamara megegyezett a kormánnyal, hogy ha valaki a gyógyszertárba megy segítséget kérni, akkor az ott dolgozók értesítik a hatóságokat. Itt, Magyarországon ilyen kampány nem zajlott, és sajnos most sem látni semmilyen áldozatsegítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom