Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 30. hétfő - 172. szám - A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2503 mindannyian egy igen fontos kérdésnek tekintjük, olyannak, amelyre pártállástól függetlenül mindenkinek volt valamilyen észrevétele, megfontolásra érdemes gondolata. Örömmel tölt el, hogy képviselőtársaim a felszólalásaik során nem vitatták a törvényjavaslat időszerűségét, mindannyian jelezték, hogy ideje volt hozzányúlni, illetve jelezték azt is, hogy a törvényjavaslatban foglalt célokkal alapvetően egyet tudnak érteni, hiszen közös célunk, hogy minél több munkahelyet tudjunk megőrizni, újakat tudjunk teremteni, a koronavírus okozta járvány ellenére is a magyar munkaerőpiac minél hatékonyabb legyen. Tisztelt Ház! Folyamatosan dolgozunk, ahogy említettem az előző gondolatokban, a munkaerőpiaci és a gazdasági kihívások kezelése érdekében azon, hogy ezek a kormányzati intézkedések minél inkább célba érjenek. Célunk a pandémiás helyzetben is a munkahelyek megmentése, a polgárok egzisztenciális biztonságának megtartása. Így többek között a veszélyhelyzeti foglalkoztatási intézkedések között a koronavírustól leginkább sújtott ágazatok terén is például jelentős bértámogatást indítottunk, lehetővé tettük azok igénybevételét. Jelen törvényjavaslat feladata ugyanakkor elsősorban nem a veszélyhelyzetekből fakadó nehézségek időszaki egyszerű kezelése, hanem a foglalkoztatásnak egy hosszú távú megerősítése, tulajdonképpen az állandóság igényével. Tekintettel a törvényjavaslat kapcsán tapasztalható apróbb nézetkülönbségekre, engedjék meg, hogy néhány felvetésre az általános vitában elhangzottakon túl most is reagáljak. Általánosságban szükséges tisztázni, hogy a törvény a végrehajtási rendeleteivel együtt nagyobb rugalmasságot fog biztosítani a munkaerőpiac dinamikájának követésében. A törvény keretjellege egyben azt is jelenti, hogy a részletszabályok kidolgozása és a nyilvánosság előtti megvitatása csak a törvény elfogadása után, a következő időszakban, vagyis a végleges normaszöveg ismeretében válik lehetségessé. (22.30) A törvény végrehajtásához szükséges további rendeleti szabályok megalkotása a szociális partnerek, illetve a munkáltatói és a munkavállalói oldalt is képviselő Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma bevonásával a kihirdetett törvény ismeretében fog megtörténni. Ez a munka egyébként minimum első körben ezen a héten el is fog kezdődni. Kellő idő és lehetőség lesz a szociális partnerek részére, hogy a folyamatba bekapcsolódjanak, hiszen a részletek és a kormányrendelet kimunkálása még csak most kezdődik. Ahogy említettem, a VKF erre külön szakmai részvétellel egy munkabizottságot alakított, amelynek feladata a részletszabályok kialakításának elősegítése. A bizottság munkáját a felek által írásban megküldött javaslatok egyeztetésével kezdi meg, majd a szakmai és politikai egyeztetések, nyilván eddig is megvoltak, ezt követően pedig, ahogy említettem, a részletszabályok beépítése, illetve megalkotása következik. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat első fele a foglalkoztatási támogatások és szolgáltatások főbb szabályait határozza meg. A kormány munkaalapú szemléletet, munkaalapú társadalmat vezetett be, gazdaságpolitikájának középpontjában a munkahelyteremtés áll, és számos jelentős munkaerőpiaci aktivitást ösztönző intézkedést hozott. Ezen ösztönző intézkedések és támogatások hatékonyságának növelését tűzi ki célul a törvényjavaslat. A javaslat alapján a támogatások nyújtása, így az álláskeresők hatékony segítése a korábbiaknál sokkal gyorsabb, egyszerűbb és átláthatóbb lesz. A javaslat által célzott adminisztrációcsökkentés mind a támogatást, mind a szolgáltatást kérőknek, mind a közigazgatás számára nagy könnyebbséget fog jelenteni. A törvényjavaslat alapján az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott, foglalkoztatást elősegítő támogatások a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők, így többek között az álláskeresők új munkaviszonyának létrehozását vagy a már meglévő munkaviszony megtartását szolgálják. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások pedig szintén a munkaerőpiaci szempontból kiszolgáltatottabb helyzetben lévők számára nyújtanak majd segítséget. A foglalkoztatást elősegítő támogatások és szolgáltatások kapcsán az általános vitában felmerült aggályokat szeretném eloszlatni most. A támogatások és a szolgáltatások nyújtására az állami foglalkoztatási szerv jogosult; hangsúlyozom tehát, állami foglalkoztatási szerv. Ennek jelenleg is szigorú szabályai vannak egyébként. A javaslat alapján az állami foglalkoztatási szerv elősegíti a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások felhasználásával. Ennek megfelelően a hatályos szabályok szerint sem nyújtható támogatás a munkaerő-kölcsönzés keretén belül foglalkoztatáshoz, és ez a cél a jövőben sem szerepel.
