Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 30. hétfő - 172. szám - A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója:
2482 Elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Héjj Dávid Ádám képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon! HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. november 26-án tartott ülésén megtárgyalta a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló T/13469. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 11 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott javaslat célja, hogy megteremtse a XXI. század adta kihívásokra megfelelően reagáló, korszerű informatikai alapokon álló, moduláris szerkezetű döntéstámogató rendszer törvényi alapjait. A KSZDR szabályozási környezetét egyrészt a törvényi szabályozás, másrészt pedig a felhatalmazás alapján megalkotandó kormányrendeleti szabályozás fogja biztosítani. Tisztelt Ház! A KSZDR létrehozásának alapvető célja a közszolgálatban működő humánerőforrásgazdálkodás hatékonyságát és szakszerűségét támogató, a teljes közszolgálati szférát átfogó kormányzati információs rendszer kidolgozása és bevezetése. A KSZDR a kormány személyügyi információs rendszere, melynek feladata, hogy pontos és naprakész információkat szolgáltasson a tágabb közszolgálat - értve ez alatt közigazgatás, rendvédelem - személyi állományának az állam működésének és fejlesztésének szempontjából releváns adatairól, teljes körű információt adjon a hatálya alá tartozó állami szervek szervezeti és létszámviszonyairól, továbbá olyan monitoring-, riportingrendszert működtessen, amely kielégíti a felsővezetők, szakmai vezetők, munkáltatók aktuális információs, illetve az államtudományi és közszolgálati tudományterületek kutatási célú igényeit. Hangsúlyozandó, hogy a KSZDR bevezetésével a kormány a mostaninál nagyságrendileg gyorsabban és automatizált módon férhet majd hozzá a közszolgálati szervek ellenőrzött személyügyi alapadataiból származó statisztikákhoz, valamint más állami forrásrendszerek, adatbázisok kiegészítő adatainak felhasználásával készített elemzésekhez. Mindennek eredményeképpen a kormányzati személyzetpolitikai döntés-előkészítés a korábbinál megalapozottabbá válhat. Fontos megjegyezni, hogy a KSZDR működtetése a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter, azaz a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe fog tartozni, az üzemeltetését pedig a kormány rendeletében meghatározott szervezete látja majd el. A KSZDR rendszerelemeit érintően két elem kerül rögzítésre valamennyi jogállási törvény vonatkozásában, az adatgyűjtő modul és a statisztikai modul. Megjegyzendő, hogy a személyes adatok egyrészt a KSZDR szempontjából releváns adatokat tartalmazó nyilvántartásból kerülnek majd az adatgyűjtő modulba, másrészt ugyanakkor a különböző szakrendszerek is szolgáltatnak adatokat. Ezzel ellentétben a statisztikai modulban személyazonosításra alkalmatlan módon történik az adatok nyilvántartása. Két további elem pedig specifikusan csupán egyes jogállások tekintetében kerül majd alkalmazásra. Az egyik az álláshely-nyilvántartó rendszer, amely csak a kormányzati igazgatási szervek esetében értelmezhető, a másik pedig a személyügyi alapnyilvántartó és ügyviteli rendszer, amely egyrészt a központi kormányzati igazgatási szerveknél, másrészt a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél kerül bevezetésre a személyügyi nyilvántartások kezelése céljából. (21.00) Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat emellett elvégzi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012/18. európai parlamenti és tanácsi irányelv, a Seveso III. irányelv nemzeti jogba történő átültetése érdekében szükséges módosításokat is. Éppen ezért szükséges a katasztrófavédelemről szóló törvény hiányosságainak orvoslása is, mégpedig az Európai Bizottság által megállapítottak értelmében. Szintén kiemelendő, hogy jelen törvényjavaslat végzi el az Alkotmánybíróság 23/2020. (VIII. 4.) határozatában megállapított, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetéséhez szükséges törvénymódosításokat is. Ezért módosításra kerül a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, melynek következtében világossá és egyértelművé válik, hogy az önkormányzati képviselő és a polgármester méltatlanságát csak abban az esetben kell kimondania a képviselőtestületnek, ha a megbízatás időtartama alatt születik meg a jogerős ítélet. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy a méltatlanság kimondásával egyidejűleg a passzív választójog nem kerül szűkítésre.
