Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 23. hétfő - 171. szám - Dunai Mónika (Fidesz) - a Miniszterelnökséget vezető miniszternek - „Hogyan nyerhetett egy frissen alapított offshore cég a BKV tenderén?” címmel - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA (Fidesz): - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
2340 ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Dunai Mónika képviselő asszony, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak: „Hogyan nyerhetett egy frissen alapított offshore cég a BKV tenderén?” címmel. Tisztelt Képviselő Asszony! A miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Orbán Balázs államtitkár urat jelölte ki. (Jelzésre:) Köszönöm szépen. Jelzi képviselő asszony, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Dunai Mónika képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon! DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A napokban egy meglehetősen szövevényes, a Demszky-korszakra jellemző ügy látott napvilágot, mellyel kapcsolatban a baloldal nem meglepő módon mélyen hallgat. Nézzük, miről is van szó! Kérem, a dátumokat nagyon-nagyon figyeljék! A Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alatt álló BKV ez év áprilisában közbeszerzési eljárást írt ki használt autóbuszok bérlésére. A nyertes a CR-Facilities Vagyongazdálkodó Zrt. ajánlata lett, így velük kötöttek bérleti szerződést több mint 300 millió forint értékben. A pályázaton győztes társaság nevében az szerepel, hogy „vagyongazdálkodó”, így igen szokatlan választásnak számítanak, ha autóbuszok bérléséről van szó, hisz a társaságnak semmilyen referenciája sincs buszok bérbeadására, sőt leginkább semmiben sincs tapasztalata, hiszen idén május 11-én alapították, és pontosan 7 nappal az előtt, május 18-án jegyezte be a cégbíróság, hogy lejárt volna a BKV tenderének ajánlattételi határideje. (Dr. Varga-Damm Andrea: Akkor a Fidesztől tanultak!) (13.50) A véletlen egybeesések sorozatának azonban itt még nincs vége. A részvénytársaságot ugyanis három másik társaság alapította, melyek közül a CRATIS Ingatlanbefektető a többségi tulajdonos a jegyzett tőke alapján. A történet itt kezd még izgalmasabbá válni, hiszen a CRATIS Ingatlanbefektető tulajdonosa egy ciprusi székhelyű offshore cég, amelynek tisztségviselői között találni olyan személyeket is, akik kapcsolatba hozhatók a fővárosi önkormányzat vezetőivel. Ezzel pedig, tisztelt képviselőtársaim, a kör bezárult. Karácsony Gergelyék szépen csendben egy hozzájuk közel álló, szövevényes céghálóval elfedett offshore-gyanús cégnek játszottak ki 343 millió forintot. Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem az elhangzottak tekintetében, hogy hogyan nyerhetett egy frissen alapított offshore cég a BKV tenderén. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A választ Orbán Balázs államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Szomorú ügy valóban, mert azt gondoltuk, hogy azt a Demszky-korszakot, amely 2010 előtt meghatározó volt Budapesten, és amelyhez többek között minden idők legnagyobb korrupciós botránya, a négyesmetróügy kapcsolódik – ezt nem én mondom, hanem a csalás elleni európai uniós hivatal -, ezt hosszú időre magunk mögött hagytuk. Valóban volt tíz év a városházán, amikor kormányzás zajlott, amikor városüzemeltetés zajlott, és amikor korrupciós botrányok pedig nem voltak jellemzően. Az elmúlt egy év ebből a szempontból szerintem egyre inkább a Demszky-korszak visszatérésének és 21. évének tekinthető. Az ön által felvetett balhé és korrupciógyanús ügy is ebbe a sorba illeszthető. Teljesen egyértelmű, hogy felvet ez a dolog kérdéseket. A Budapesti Kormányhivatal minden ilyen esetben vizsgálja az önkormányzati döntések szabályosságát. Ebben az esetben is így fog tenni. A Közbeszerzési Hatóságnak van dolga abban az esetben, ha szabálytalanságot állapít meg. Erre már korábban is volt példa. Például a fővárosi közösségi közlekedési eszközök és köztéri reklámhelyek hasznosításával kapcsolatban kellett 115 millió forintos bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Hatóságnak eljárási szabálytalanságok miatt.
