Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 23. hétfő - 171. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK:
2306 drukkolunk annak, hogy minél előbb meglegyenek az engedélyek, minél előbb el lehessen kezdeni az oltást, széles körben védettséget adni a magyar emberek számára és nyilván a világban élő sok-sok millió, milliárd ember számára. Azonban arról nem hallottunk egy szót sem, hogy mi az, amit most tesznek a járvány megfékezése vagy legalább lassítása érdekében. Ez, amit most itt hallottunk, a tétlenség netovábbja. Napról napra halljuk, hogy hányan halnak meg, hányan betegszenek meg, hányan kerülnek kórházba, napról napra halljuk azt, hogy hány embert bocsátanak el vagy hány ember elbocsátását tervezik éppen a vállalkozások, hány vállalkozás megy tönkre, hány vállalkozásnak nullázódott le az árbevétele, kétségbe ejtve az ott dolgozó családokat, vállalkozókat. Miért nem hallottunk azonnali intézkedéseket? Miért nem hallottunk az egészségügyi válsághelyzet kezeléséről? Miért nem hallottunk az alakulóban lévő, egyre súlyosbodó szociális válság ügyében? Miért nem hallottunk a szociális ágazatban dolgozók juttatásainak emeléséről? Miért nem hallottunk arról, hogy miért sanyargatják az önkormányzatokat, ahelyett, hogy partnerként tekintenének rájuk a vírus kezelése, a járvány megfékezése érdekében? Tettekre lenne szükség, miniszter úr! (Tordai Bence elfoglalja helyét a jegyzői székben.) Miért nem hallottunk arról, hogy mit szeretnének az ellen tenni, hogy egyik évről a másikra 72 ezer nyugdíjas honfitársunk került a szegénységi küszöb alá? Ma Magyarországon közel 300 ezer nyugdíjas él a szegénységi küszöb alatt. Miért nem hallottunk erről, hogy ez ügyben most mit terveznek tenni? Miért nem hallottunk arról, hogy a járvány megfékezése érdekében legalább ebben az átmeneti időszakban 100 százalékos táppénz járjon azoknak, akik igazoltan Covid-fertőzöttek? Miért a tiszti főorvos mondatait kell hallgatnunk, Müller Cecíliát, aki tulajdonképpen szemrehányást tesz az úgynevezett szuperdolgozóknak, mert lázcsillapítót szednek be munkába menetel előtt, mert nem merik bevallani a betegségüket, mert csak a bérük 60 százalékára számíthatnak? Miért van az, hogy az ő megélhetésüket ezzel nem segítik? Miért nem adnak 80 százalékos bértámogatást azoknak a cégeknek, akiknél a megrendelés visszaesett, ahogy ezt például Ausztriában vagy a környező országokban teszik? Miért nem hajlandók megnövelni végre az álláskeresés idejét és az álláskeresési járadék összegét, hiszen láthatjuk, hallhatjuk, hogy már most is sok tízezren esnek ki az ellátásból, de sajnos a jövőben is elbocsátásokra van kilátás. Miért nem segítik a családokat? Miért nem emelik a családi támogatást, a családi pótlékot, a gyest, a gyetet, az anyasági támogatást? Miért nem halasztják el a katás vállalkozásokra kirovandó büntetőadó bevezetését? Január 1-jétől több százezer katás vállalkozónak kell szembenézni a válság kellős közepén azzal, hogy csökken az árbevételük és csökken a jövedelmük. És nem utolsósorban, amivel kezdtem: adjanak tisztes megélhetést a magyar nyugdíjasoknak, hogy ne kelljen szegénységben élniük, ahogy az önök kormányzása miatt most ilyen sorba kerültek. És ami még nagyon-nagyon fontos, ha már a laboratóriumról beszélünk, Ausztriáról: kezdjenek azonnali tömeges tesztelésbe, ahogy ezt Ausztriában teszik! Egy hónap múlva karácsony. Nem véletlen, hogy belevágnak ebbe a projektbe, nem véletlen, hogy a korlátozó intézkedéseket arra is felhasználják, hogy megnézzék, Ausztriában ki beteg és ki nem. Tudjuk jól, hogy karácsony környékén nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában útra kelnek a családok, és Ausztriában úgy döntöttek, hogy nem ezt akarják korlátozni, hanem letesztelik az ott élő embereket, hogy tudják, ki az, aki beteg, ki az, aki nem, és ehhez képest tudják meghozni azokat az óvintézkedéseket, amelyekkel védik az ott élő emberek életét, egészségét. Miért nem lehet ezt Magyarországon is megtenni? Miért nem kezdenek tömeges tesztelésbe és valós kontaktkutatásba, hogy megelőzzük a járvány terjedését vagy legalábbis lassítását? Ezekre a kérdésekre adjon választ, miniszter úr, ne arra (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy majd mi történik öt-nyolc vagy akár kilenc hónap múlva! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon!
