Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
2279 A törvényjavaslat egésze elsősorban arra irányul, hogy egyszerűsítse és ezáltal gyorsabbá tegye az anyakönyvi eljárásokat, valamint elősegítse a jogalkalmazók hatékonyabb feladatellátását. Hat éve, 2014 júliusával bevezetésre került az elektronikus anyakönyv, mely elősegítette, hogy az elektronikus ügyintézés teret kaphasson az anyakönyvi igazgatásban. Az EAK-rendszer bevezetésével az anyakönyvi események nyilvántartásba vétele kizárólag elektronikusan történik, megszüntetve az anyakönyvi eseményenként és területileg tagolt anyakönyvezést. Az előttünk fekvő törvényjavaslattal ismét tettünk egy lépést a nemzetiségi névviseléshez fűződő jog hatékony gyakorlása útján. A névviselési jog az emberi méltóságból levezethető alapvető jog, hiszen minden embernek elidegeníthetetlen joga van az önazonosságát kifejező saját névhez és annak viseléséhez. De nem volt ez mindig így. A 125 éves állami anyakönyvezés a jelenkori szabályozás előtt sok nemzetiséghez tartozónak okozott nehézséget és fájdalmat, hogy tradicionális családi vagy utónevüket nem olyan írott formában és hangzásban tüntették fel az alapiratokban, mely az érintett személyt a bejegyzés alapjául szolgáló esemény időpontjában megillette volna. Vagy emlékezzünk a névviselés pszichológiai és történeti vetületére a történelem gyászos időszakaiból, amikor például a német hangzású nevet viselő hazai svábok átélték a kitelepítést. A nemzetiségi névviselés jogának deklarálása hatalmas előrelépés volt a magyarországi nemzetiségek számára. A hatályos jogszabályok szerint a Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van a saját nyelven való egyéni névhasználathoz. Ennek alapján kérhetik a gyermek családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályai szerinti anyakönyvezését, és a gyermeknek az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhatnak; kérhetik az anyakönyvezett utónév helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését; az anyakönyvezett családi név helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését; és kérhetik, hogy a családi és utónevet, illetve a gyermek családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven vagy az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék. Számunkra, nemzetiségekhez tartozók számára a törvénymódosítás azon része talán a legfontosabb, mely a nemzetiségi névviseléssel összefüggő rendelkezések és a nemzetiségi utónévjegyzék könnyebb hozzáférhetőségét biztosítja, és ennek köszönhetően lehetővé teszi a nemzetiségi névviseléshez fűződő jog hatékonyabb gyakorlását. (17.10) Ennek érdekében a módosítás 2021. március 1-jétől az országos nemzetiségi önkormányzat számára előírja a nemzetiségi utónévjegyzék elektronikus formában történő közzétételét és vezetését, valamint egységesen meghatározza annak tartalmi elemeit. A tartalmi elemek a következők. A magyar anyakönyvbe bejegyezhető nemzetiségi utónevet, azt a tényt, hogy az adott nemzetiségi utónév női vagy férfi név, a nemzetiségi utónevet a nemzetiségi nyelv betűivel, ha a nemzetiségi utónév a magyar ábécében nem szereplő betűt tartalmaz, annak a magyar ábécé betűivel való átírását, amennyiben van, a nemzetiségi utónév magyar megfelelőjét. Ezzel a szabályozással kapcsolatosan a következőket osztom meg önökkel. A módosítás egyrészt jelentős többletmunkát eredményez azon országos nemzetiségi önkormányzatoknak, akik eddig csak papíralapú jegyzékkel és nyilvántartással rendelkeztek, de azoknak is, akik rendelkeztek digitalizált utónévjegyzékkel, csak nem az e törvénytervezet szerint előírt adattartalommal. Az országos önkormányzatoknak meg kell alkotniuk az elektronikus jegyzéket a kötelező tartalmi elemekkel. A nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve 2004-ben kiadásra került, de annak aktualizálására nem került sor. A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll, ezzel a nemzetiségi közösségek nem rendelkeznek, így annak felhasználása vagy digitalizált formában történő kiadása jelentős költséggel jár. A nemzetiségi utónévkönyv digitalizálását, a jogszabálynak megfelelő kiegészítő adattartalmak hozzászerkesztését, valamint az utónévtár kiadása óta eltelt idő alatt, a jegyzékre felkerülő nevek feltüntetését, az aktualizálást feszített tempóban kell elvégezni, hogy a hatályba léptetés időpontja tartható legyen. Ha nincs digitális adattartalmú kiadvány, akkor viszont a manuális összeállításhoz kevés a körülbelül három hónapnyi idő. A terjedelmes munka ellenére üdvözlöm ezt az intézkedést, mert úgy gondolom, hogy ezzel is jelentősen csökkenthető az anyakönyvezés ügyintézési ideje, hiszen a honlapról elérhető nemzetiségi utónév használata mind az anyakönyvi szerv, mind a nemzetiséghez
