Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2274 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként Tapolczai Gergely képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka szól. Parancsoljon! DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen elnök úrnak a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az államtitkár úr is elmondta, az állami anyakönyvvezetés az 1895. évig nyúlik vissza, az év október 1-jével indult el. Az elektronikus anyakönyvvezetés bevezetéséig, vagyis 2014. július 1-jéig papíralapú volt az anyakönyvvezetés. (16.40) Az anyakönyvezés központjában az anyakönyvezési esemény állt, például a születés, a halálozás, a házasságkötés, illetve 2014-től a bejegyzett élettársi kapcsolat. Általában az adott eseményt ott jegyezték be, anyakönyvezték, ahol az esemény történt. Az elektronikus anyakönyvvezetés, vagyis röviden az EAK 2014. július 1-jén egy üres nyilvántartással indult, a papíralapú anyakönyvvezetésről való átállással egyik napról a másikra indult el az adatok folyamatos feltöltése, a személyi adatok rögzítése. Az EAK bevezetése óta kizárólag elektronikusan történik a nyilvántartás-vezetés. Személyközpontúvá vált ezzel a nyilvántartás. Ugyanakkor az EAK nem tartalmazza az összes állami anyakönyvvezetés bevezetése óta anyakönyvezett bejegyzést, közben pedig egyre több és több személy adata kerül feltöltésre a rendszerbe. Évről évre emelkedik például a névváltoztatási ügyek száma. 2014 előtt átlagosan 3500 körüli volt ezeknek az ügyeknek a száma, 2016-ban már közel 5200, 2019-ben pedig közel 6500 ilyen ügy volt. Részben ez is indokolta, hogy megérett az idő a módosításra és a fejlesztésre, ezért is van előttünk ez az előremutató törvényjavaslat. Az elmúlt években egyre gyorsabban növekszik az eljárási cselekmények száma, amit elektronikusan is lehet intézni. Azt gondolom, hogy ennek jelentőségét a jelenlegi járványügyi helyzetben sem hanyagolhatjuk el. Egyre inkább fölértékelődik és nyilvánvalóvá válik az, hogy mennyivel könnyíti meg az emberek helyzetét, illetve az eljárásokat, az ügyintézéseket az elektronizáció. A törvényjavaslat célja egyrészt az állampolgárok, illetve a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése, másrészt az elektronikusan intézhető ügyek körének kiterjesztése. A javaslat ezenkívül az anyakönyvi igazgatás területén felmerült jogalkalmazási, illetve jogértelmezési anomáliák kezelésére is irányul. Az államtitkár úr által felsorolt módosító javaslatokat most nem szeretném megismételni, csak egypárat emelnék ki ezek közül. Ilyen módosító javaslat, ami előremutató, a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása. Ez észszerűsíti az ügyfél eskütétele helyszínének megváltoztatásához való jogát. Ezt egyszeri alkalommal engedi meg a módosítás. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításának célja pedig kettős. Egyrészt egyszerűsíti az eljárásokat, másrészt pedig kiterjeszti az elektronikus eljárások körét. Ilyen például, hogy a Fővárosi Kormányhivataltól az anyakönyvvezető hatáskörébe kerül a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás, illetve az anyakönyvi eljárások kiegészülnek az utónév módosítására irányuló kérelmekkel. Vagy mondhatnám azt is, hogy a magyar és külföldi állampolgársággal is rendelkező szülőre tekintettel a gyermek külföldi állampolgárságának igazolása nélkül is lehet a gyermek számára külföldi jognak megfelelő utónevet anyakönyvezni. A teljesség igénye nélkül mondtam most egypár példát. S még egy, amit érdemes lenne a fogyatékossággal élő személyek szempontjából is nézni, ez pedig az elektronikusan kezelendő ügyek, eljárások bővítésének a kérdése. A módosító javaslat újabb elemeket emel be ebbe a körbe. Eddig az anyakönyvi ügyekkel kapcsolatban csak és kizárólag az anyakönyvi okirat elektronikus kérelmezésére volt lehetőség. A javaslat értelmében a következő eljárások elektronikus úton történő ügyintézésére lesz lehetőség, ha elfogadja a parlament a javaslatot: a házassági névviselés formájának Ptk.-nak megfelelő módosítása, illetve a nemzetiségi névviselés, az utónév-módosítás, a névváltoztatások kérelmezése, anyakönyvi okirat törvényes képviselő és meghatalmazott útján történő kérelmezése. Ezekben a felsorolt ügyekben, a hétköznapokban gyakran előforduló ügyekben a jövőben lehetőség lesz elektronikus ügyintézésre. Mint említettem, a
