Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
2261 A javaslat eltávolít néhány esetet, amely fennállása esetén a fogyasztóvédelmi törvény alapján bírság szabható ki. A javaslat indokolása szerint erre azért van szükség, mert a Kszsztv. ezeket már egyébként is tartalmazza. Nem egyértelmű azonban, hogy a módosítás értelmében ezek kötelező bírságolási esetek maradnak, például egészséget veszélyeztető gyakorlat miatti bírság esetén, vagy bizonyos fokú mérlegelést kíván engedni az új szabályozás akként, hogy ez a bírság csak akkor szabható ki, ha a bírság kiszabásától kellő visszatartó erő várható. A javaslat a fémkereskedelmet és a fémhulladékok feldolgozását jelentősen újraszabályozza, egyértelműsítve a jogi helyzetet. És még egyetlenegy pont, amit szeretnék megemlíteni: a javaslat a településkép-védelmi kérdésekben is változtatásokat eszközöl. Egyrészt meghatározza, hogy a településkép-védelmi bírság legkisebb összege 500 ezer forint kell hogy legyen, másrészt megadja a helyszíni bírság kiszabásának lehetőségét. Ez a javaslat egy ékes példája a rosszul előkészített kormányzati döntéseknek. Kettő évvel egy törvény hatálybalépése után a kormánynak egy 86 oldalas normaszöveget kell benyújtania, hogy a két évvel ezelőtt elfogadott törvény és a többi jogszabály koherenciáját megteremtse. Ebben a kettő évben tehát számos, szankcióval érintett közigazgatási ügyben nem volt egyértelmű jogszabályi szinten a jogi helyzet. Ez pedig rendkívül problémás, hiszen a javaslat számos olyan esetet tartalmaz, ahol a figyelmeztetés alkalmazása kizárt, például illegális bányászat, ez viszont felveti a kérdést, hogy vajon a gyakorlatban hányszor került sor figyelmeztetés alkalmazására olyan esetekben, amikor az nem lett volna megengedhető, és bírságot kellett volna kiszabni. A fentiekre tekintettel és persze azért, mert a megyei jogú városoktól és a fővárostól megint jogokat vonnak el, az MSZP nem tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Sebián-Petrovszki László képviselő úr, a DK vezérszónoka következik. Tessék! SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban egy nagyon vaskos törvényjavaslat van előttünk, itt a Ház előtt, nyolcvanvalahány törvény módosítását tartalmazza. Szinte lehetetlenség lenne pontról pontra végigmenve minden egyes pontról véleményt mondani, ezért én most azzal a megközelítéssel élek, hogy öt pontban próbálom összefoglalni nyilván alapvetően a kritikáimat ezzel kapcsolatban. Ahogy az előttem szólók némelyike is említette, már én is azt látom, hogy jelentős módosulás van abban, hogy a figyelmeztetés mint szankció hogyan alakul át ennek a törvényjavaslatnak köszönhetően. Amikor 2017-ben a parlament elfogadta ezt a törvényt, akkor az indokolásában maga Lázár János azt fogalmazta meg, szó szerint idézem: „Előbb figyelmeztetés, csak azt követően lehet büntetni, legyen szó bármilyen közigazgatási eljárásról.” Tehát akkor új elem volt és új elemként került bevezetésre ebben a törvényben ennek a bizonyos figyelmeztetésnek az igénye, ami abszolút érthető, még azt is mondom, hogy támogatandó a koncepció mögötte. Ehhez képest a most benyújtott törvényjavaslatban bővülnek azok az esetkörök, amelyek esetében ennek a figyelmeztetés szankciónak az alkalmazása kizáródik, hogy ilyen passzívban fogalmazzak, szóval, amikor kizárja a javaslat azt, hogy ez alkalmazható legyen. Szerintünk ez nem jó, ez egy nem jó része ennek a javaslatnak. Szerintünk a figyelmeztetés mint módszer kifejezetten hasznos, kifejezetten jó a logika mögötte, ezért aztán ezeket a fajta korlátozó rendelkezéseit ennek a törvénynek semmiképpen nem javasoljuk elfogadni, nem javasoljuk ezt a megközelítést. Ugyanakkor van egy olyan elágazása ennek, és ez a második pont, amiről szeretnék beszélni, hogy bizonyos esetkörökben mi el tudnánk képzelni egy olyanfajta megközelítést, hogy magasabb bírság kerüljön kiszabásra, tehát súlyosabb szankció kerüljön kiszabásra bizonyos esetkörökben, amelyeket érint a törvény. Például ilyenek az egyes közúti közlekedési szabályszegések vagy a természetkárosítás, vagy pont az állatvédelmi intézkedések, amelyeket említett Vejkey képviselő úr is, ami ebben benne van. (15.40)
