Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2257 kiskorúak védelmét célzó jogszabályok megsértése, továbbá, ha jogsértésre különösen kiszolgáltatott személlyel szemben kerül sor. A javaslat alapján e felsorolás kiegészül a környezetvédelmi szempontokkal is, ugyanis a módosítás szerint nem elégséges csupán figyelmeztetést alkalmazni, ha a jogsértés következményeképpen környezetkárosodás, környezetszennyezés vagy környezetveszélyeztetés következett be. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat magát a szankciótörvényt is több ponton módosítja a kihirdetett normaszöveghez képest. A legfontosabb és legjelentősebb változás, hogy kivezetésre kerül a közigazgatási óvadék mint közigazgatási szankció. A szankciórendszer fokozatossága természetesen ennek ellenére megmarad, hiszen a figyelmeztetést követően csökkentett összegű bírság, majd ezt követően teljes összegű bírság kiszabására lesz lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadása esetén a szankciótörvény és az ágazati törvények, valamint az Ákr. együtt alkalmazása biztosítottá válik, megteremtve ezzel az összehangolt jogalkalmazás kereteit, amelyekre figyelemmel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Vezérszónoki felszólalások következnek, tisztelt Országgyűlés! Elsőként a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka, Héjj Dávid Ádám képviselő úr szólhat. Parancsoljon! HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekszik T/13669. irományszámon a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melynek célja, hogy a 2021. január 1-jén hatályba lépő közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, azaz a szankciótörvény megfelelő alkalmazásához szükséges ágazati szabályokat megalkossa és módosítsa. Mindezek megtétele nélkülözhetetlen a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében, mely, azt gondolom, a jogállamiság szempontjából egy igen fontos és megkerülhetetlen kritérium. A szankciótörvény megalkotásának célja egy olyan egységes szankciórendszer megvalósítása, melyben a közigazgatási hatósági eljárások során a közigazgatási hatóságok által kiszabható negatív jogkövetkezmények általános szabályainak egységes, átlátható és következetes kerete kerül meghatározásra. Egy világos és érthető normarendszer jelentős mértékben járul hozzá ugyanis az állampolgárok és a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdításához. Tisztelt Ház! A törvény által megalkotott szankciórendszer két alappillére, ahogy államtitkár úr is mondta, a fokozatosság és a kiszámíthatóság. Fokozatosság, ahol egyrészt a bírság helyett első alkalommal figyelmeztetés alkalmazásából, egy éven belül, másrészt pedig a bírság maximálisan kiszabható mértékének az első alkalommal történő felezéséből áll, ez pedig három éven belül. A kiszámíthatóság ebben az esetben elsődlegesen a bírság kiszámítása esetén a mérlegelés generális szempontjainak meghatározását jelenti. Az előttünk fekvő javaslatról elmondható, hogy főként technikai jellegű módosításokat tartalmaz. A szankciótörvénytől való eltérés lehetőségéből fakadóan egyes ágazati törvények kizárják a figyelmeztetés mint hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását, továbbá eltérően állapítják meg az elévülés, valamint a tevékenység végzésétől való eltiltás lehetséges időtartamát. (15.20) A törvényjavaslatban szereplő módosítások négy nagy csoportba sorolhatóak. A figyelmeztetés, szankció bizonyos típusokban történő kizárása, a szankciók meghatározásának a megfelelő jogforrási szinten történő elhelyezése, legyen szó akár törvényről, akár kormányrendeletről, az intézkedések, kötelezések, illetve szankciók szükség szerinti jogszabályi szövegben történő elhatárolása, valamint a szankciótörvénnyel párhuzamos rendelkezések hatályon kívül helyezése, mint például mérlegelési szempontok vagy elévülési határidők. Ahogy államtitkár úr is mondta expozéjában, kiemelendő, hogy az előterjesztő egy alaposan kimunkált javaslatot helyezett a Ház asztalára, melynek kidolgozása során az érintett szaktárcákkal együtt dolgoztak.
