Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
2239 2010-ben Pécs megyei jogú város volt Európa kulturális fővárosa. Amikor a döntés megszületett, ennek nagyon örültem, hiszen Pécs, tágabban véve Baranya a magyarországi németség egyik fellegvára, sőt Pécsett 11 nemzetiség él. Ha valamelyik magyar város alkalmas rá, hogy a magyarországi kultúra, benne a nemzetiségi kultúra sokszínűségét és szépségét bemutassa, az éppen Pécs. Akkoriban is munka- és nemzetiségi ügyekben is sokat jártam Pécsre. Kifejezetten rossz érzés volt ezek után látni, hogy akkor több beruházás nem vagy csak részlegesen készült el és nem időben, a minősége nem volt megfelelő, és így sajnos egy sor kulturális rendezvény nem, vagy csak jelentős késéssel, később kerülhetett megrendezésre. Ennek ellenére is sok eredménye volt a kulturális fővárosnak. Például elkészült a Kodály Központ, ami azóta is minden második évben a „Magyarországi németek napja kulturális gála” helyszíne közel 300 fellépővel és 700 nézővel. Ezzel együtt 2010 és Pécs számomra az elszalasztott lehetőség maradt. Ezért örültem most ennek a törvényjavaslatnak. Egyrészt, hogy Európa kulturális fővárosa 2023-ban Veszprém lesz, hiszen Veszprém, kicsit szélesebb körben Veszprém megye a magyarországi németség szintén tradicionálisan lakott települése, régiója. Másrészt örültem annak, hogy a programsorozat sikeres megrendezéséhez szükséges beruházások előkészítése, kivitelezése, a programsorozat megszervezése időben elkezdődik, és reményeim szerint a pécsinél sikeresebben fog megvalósulni. A törvényjavaslat elolvasása mellett igyekeztem tájékozódni az előkészületekben is, így megkerestem a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. honlapját, ahol természetesen nemzetiségiként először is rákerestem a nemzetiségi tartalmakra. Mielőtt azonban erre rátérnék, szeretnék önöknek három mondatot kiemelni az Alaptörvényünk preambulumából. Idézem: „Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.” Idézet vége. (13.50) Most a preambulumban megfogalmazottak éles ellentéteként szeretném felolvasni önöknek a Bid Book „Veszprém-Balaton 2023 program Európa kulturális fővárosa” hivatalos honlapján fellelhető bemutatkozó kiadvány egy rövid részét, ahol egyáltalán szó esik a nemzetiségek bevonásáról az „Európa kulturális fővárosa 2023” programsorozatba. Megjegyzem, eleve az alcím: „nemzeti kisebbségek bevonása”, hagy kívánnivalót maga után, konkrétan a szerzőnek kilenc év alatt nem sikerült eljutni odáig, hogy Magyarországon nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről beszélünk, de maga a fejezet néhány mondata inkább felháborító, a totális tájékozatlanságról tanúskodik. Szó szerint idézem az ominózus részt: „Nemzeti kisebbségek bevonása. Veszprém és környéke rendkívül homogén: különféle rossz emlékű történelmi vargabetűk eredményeként inkább csak nemzetiségi emlékek maradtak körülöttünk, nemzetiségek viszont nem. A városban ma csak minimális számban élnek magukat más nemzetiségek tagjainak vallók, és ők is többnyire vagy egyetemistaként, vagy a környéken letelepedett külföldiként vannak jelen - így aztán nincsenek szem előtt, és az önszerveződés sem jellemző rájuk. A jelenlétük mégis egyszerre lehet kihívás és lehetőség arra, hogy a programunkban megjelenhessen egy csipetnyi idegen idegen íz, ami révén a helyieket is könnyebben szembesíthetjük a másmilyenséggel. A ’Köztünk élnek’ és az ErasMunch projektek például e törekvéseinket támogatják, elsősorban a hasunkon keresztül. A kisebbségi kultúrák által hagyott helyi örökségeket, emlékeket a Szembesítés projektpillér egyes projektjei dolgozzák majd fel.” Idézet vége. Először is azt kívánom e néhány mondat szerzőjének, hogy soha ne kelljen megélnie a magyarországi németek erőszakos elhurcolásának és elűzetésének a tragédiáit, melyeket ő maga nemes egyszerűséggel „különféle rossz emlékű vargabetűk”-nek nevez, és melyek eredményének tekinti, hogy szerinte „ma már csak nemzetiségi emlékek maradtak, nemzetiségek viszont már nem”. Elképesztő állítás! Az előbbiekben elhangzott idézettel szemben a tények a következők: Veszprém megye lakóinak száma közel 370 ezer ember, 217 település, jelenleg 14 városi ranggal bír, a megyeszékhely Veszprém. A valasztas.hu mindenki számára nyilvános adatai szerint Veszprém megye 101 településén 4043 olyan aktív magyarországi német él, aki külön regisztrálta magát a német
