Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 20. péntek - 170. szám - Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:

2236 rendelkezésre. Szerintem olyan fantasztikus beruházások fognak megvalósulni ez idő alatt, hogy indokolt az a gyorsítósáv, amit itt a törvényben, egyébként jogosan, a parlament meg szeretne adni a kormánynak, hogy ezek megtörténhessenek. Mindjárt beszélek a javaslatról, csak válaszolok még képviselő asszonynak egy-két dologra. A 2. és 13. §-nál egyértelműen le van írva, hogy kik az építtetők, beruházók: a veszprémi önkormányzat, a főegyházmegye és az erre a célra létrehozott cég. Ugyanakkor, mivel ezt ön is tudja, főleg, ha megnézi a projekt honlapját, hogy milyen régiók érintettek, például Balatonfüred, például a balatoni régió, például a Bakony, Zirctől kezdve a Bakony keleti, északkeleti és a déli része, akkor pontosan látni fogja azt, hogy egyébként ezeken a helyeken szükség lehet arra - szükség lehet, nem azt mondom, hogy lesz, csak lehet -, hogy más építtesse meg ezeket a projekteket, mert például Veszprém önkormányzatának nincs hatásköre Zircen építeni vagy Balatonfüreden építeni. Tehát ez pusztán azért kell, mert ott egy régió pályázott. Erre a régiós együttműködésre szerettem volna rátérni a felszólalásomban - miután megköszönöm Ovádi Péter képviselőtársam, Varga Gyula polgármester úr és Navracsics Tibor kormánybiztos úr munkáját és persze a munkatársaik munkáját, akik előkészítették és azóta is ezen a pályázaton és annak a megvalósításán dolgoznak -, hogy nagyon fontos, hogy egy regionális együttműködést látunk. Ez egy nagyon-nagyon jó példája a regionális együttműködésnek - szerintem több ilyenre van szükség Magyarországon -, hogy a Bakony-régió, a Balaton-régió és Veszprém önkormányzata, Veszprém városa együttműködik, és ezáltal az idelátogató turistáknak, a kulturális programok résztvevőinek és egyébként az idehozott események résztvevőinek széles rálátása lesz arra a csodálatos és az én szívemben is kiemelkedő helyet elfoglaló régiónak, a Bakony-Veszprém-Balaton régiónak, és nem - idézőjelben - csak egy város szépségeit és történelmét, hagyományait, épített örökségét tudjuk bemutatni, hanem a vidék szépségét, a Balaton szépségét, a bakonyi domboknak a szépségét. Úgyhogy én nagyon-nagyon örülök annak, hogy egy regionális együttműködésben született meg ez a pályázat, és így nyerte el Veszprém a 2023-as „Európa kulturális fővárosa” címet. Azt gondolom, ez a programsorozat kiváló lehetőséget fog adni a királynék városának és a csodálatos balatoni térség kiemelkedő kultúrájának, történelmi örökségének, természeti látnivalóinak, élettel teli közösségeinek és Európa-szerte híres, egyedülálló gasztronómiájának a bemutatására. A programsorozat Veszprém város és a balatoni táj egyedülálló báját, élhető környezetét, fenntartható fejlődését és az itt élők kreativitását és életszeretetét igyekszik majd bemutatni és közvetíteni az „Európa kulturális fővárosa” rendezvénysorozat alkalmából. A régió nemcsak a magyar történelem és a magyar kultúra fontos helyszíne, hanem az európai történelemben is fontos szerepet játszott, ugyanis a Balaton partján volt lehetőség a találkozásra a vasfüggöny fennállása idején az Európa nyugati és keleti felén élő embereknek. A Veszprém városát és a Balaton-régiót bemutató „Európa kulturális fővárosa 2023” programsorozat sikere véleményem szerint nemzeti érdek. A rendezvények során rengeteg külföldi érdeklődő érkezik majd remélhetőleg Magyarországra, akik veszprémi és balatoni szálláshelyeken fognak vendégéjszakákat tölteni, itteni éttermekben fognak fogyasztani, az itteni múzeumokat, kulturális intézményeket fogják meglátogatni, az itteni szolgáltatásokat fogják igénybe venni, és az itt megrendezésre kerülő eseményeken fognak részt venni, és reméljük, hogy jó hírét viszik nemcsak a veszprémi régiónak, a balatoni régiónak, hanem egész Magyarországnak, amikor majd hazatérnek. Az „Európa kulturális fővárosa” címet birtokló város és régió az ott létrejövő kulturális produktumokkal az európai figyelem középpontjába emelkedik így, javítva ezzel a város imázsát, fokozva a lokális kreatív ipar hatékonyságát és növelve turisztikai vonzerejét. Az „Európa kulturális fővárosa” címet több mint 30 éve hozták létre, azóta is az EU kultúrpolitikájának az egyik legjelentősebb produktuma. A kezdeményezés és a program elmúlt 30 éve valódi sikert hozott az európai városok és régiók kultúrájának megismerése és felfedezése területén. Ahogy az államtitkár úr is elmondta, örömteli, hogy az elmúlt években az Európai Unió is észrevette, hogy Közép- és Kelet-Európában is milyen értékek találhatók, és egy kicsit a fókusz ide is átkerült, és nemcsak nyugat-európai régiók vagy városok nyerhetik el ezt a címet, hanem a Baltikumból, Közép-Európából, Kelet-Európából is lehetnek nyertesek; én ezt egy örömteli folyamatnak tudom be. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a programsorozat megrendezéséhez szükséges fontos létesítményfejlesztéseket és beruházásokat tartalmaz. A javaslat figyelembe veszi a 2010-es pécsi