Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. szeptember 28. hétfő - 152. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:

222 önmagukat tekintik a nemzeti érdekek kizárólagos képviseletének, az ellenzéket pedig pusztán tölteléknek, az európai uniós tagság miatt még eltűrt szükséges rossznak tekintik. Mindez természetesen teljesen ellentmond a demokrácia alapelveinek, melynek egyik döntő eleme az lenne, hogy a politikai ellenfelek egymást egy demokráciában kölcsönösen partnernek elismerik. Tehát mivel tudjuk, hogy ma a kormányzók semmilyen eszköztől nem riadnak vissza egy választási eredmény eléréséért, ezért tartom már most fontosnak felhívni a figyelmet arra, hogy ilyen körülmények között döntő fontosságú, hogy a köztársaságpárti erők már most készüljenek a 2022-es országgyűlési választások tisztaságának a biztosítására. (11.40) Tudjuk, hogy azokban a szavazókörzetekben, melyekben 2018-ban a köztársaságpárti erőknek nem volt delegáltja, ott valami miatt az átlagosnál a Fidesz jobb eredményt ért el, mint ott, ahol volt szavazóköri delegáltja az ellenzéknek. Nem véletlen az sem, hogy Orbán 2018-ban még az utolsó pillanatban is a fenyegetettség érzetét keltve, a választások utáni erkölcsi, politikai és jogi elégtételről beszélt, melynek hatására akkor jelentős számú ellenzéki szavazóköri delegált vissza is lépett. Orbán a Magyar Nemzetben megjelent politikai szezonnyitó írásában felhívta a Fidesz-KDNP-szavazók figyelmét arra, hogy nem dőlhetnek hátra, mert az ellenzéki összefogás bizony-bizony valós veszélyt jelent számukra. Akkor most a köztársaságpárti szavazókhoz fordulok innen, a parlamentből, hogy ők is készüljenek, nem lankadhat a figyelmük, mert bár valóban lesz összefogás, és olyan összefogás, amilyen még eddig nem volt az elmúlt tíz évben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de ez önmagában még nem elegendő a választások tisztaságának biztosítására. A mai naptól fogva (Az elnök ismét csenget.) az MSZP várja minden demokrata jelentkezését, aki demokráciaőrként védeni akarja a 2022-es választások tisztaságát. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps az MSZP soraiból. - Nacsa Lőrinc tapsol.) ELNÖK: Megadom a szót válaszadásra Orbán Balázs államtitkár úrnak. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ne haragudjon, Kunhalmi képviselő asszony, rendkívül kellemetlen helyzetbe hozták önt a párttársai, ugyanis jól láthatóan önnek egy ötperces performanszot fel kellett olvasnia egy olyan témában, amivel kapcsolatban ráadásul nem is rendelkezik információval. Azon a tárgyaláson, amire ön is utalt a felszólalásában, vagy legalábbis ott volt a jegyzetei között, hogy volt ilyen, azon ön nem vett részt, hanem csak a párttársa vett részt. Én viszont részt vettem, úgyhogy pontosan tudom, hogy mi hangzott el, és mi zajlott azon a tárgyaláson. Képviselő asszony, a helyzet úgy áll, hogy vannak jogszabályok. A jogszabályok megmondják, hogy bizonyos pozícióra milyen jelölési rendszer által lehet egyrészt jelöltet állítani, másrészt ki hogyan tölti be azt a pozíciót. Ezt nem az Orbán-kormány találta ki, hanem amióta komolyan vesszük a jogállamot és a demokráciát, ez 30 éve így van. Ez a korábbi szocialista-szabad demokrata kormányok alatt is így volt. Ebben tehát semmi meglepetés nincsen. Ezek a jogszabályok azt mondják a Nemzeti Választási Iroda elnökének megválasztásával kapcsolatban - ez sem eltérő egyébként, mint más országokban megszokhattuk, és nem is eltérő a korábbi magyar hagyományokhoz képest sem -, hogy a miniszterelnök jelölésére a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzeti Választási Iroda vezetőjét. És akkor innentől kezdve jön a kérdés, hogy mit tegyen a miniszterelnök, mit tegyen a kormány. A parlamentáris hagyományok megosztottak, ugyanis volt olyan közjogi méltóság más pozícióval kapcsolatban a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon is, aki azt mondta, hogy ha a törvény egyszer őneki adja a jelölés jogát, akkor ő egyedül eldönti, hogy ezzel a jelölés jogával hogyan szeretne élni. (Jelzésre:) Például Sólyom László is ilyen volt - segít nekem államtitkár úr, mond egy példát -, de más közjogi méltóság is volt ilyen, aki közelebb állt a baloldalhoz, aki kínosan ügyelt erre az autonómiára és erre a feladat- és hatásköri leosztásra. Ehhez képest mi más irányban indultunk el, és azt szerettük volna, mindig azt szeretnénk, hogy ezekben a nemzeti sorskérdésekben, ezekben a fontos kérdésekben a lehető legnagyobb egység jöjjön létre, legalábbis rajtunk ne múljon és a konzultáción ne múljon az, hogy az egység feltételeit nem