Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A Pannon Egyetemért Alapítványról, a Pannon Egyetemért Alapítvány és a Pannon Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2171 bizony, ahogy ön is elmondta, most is volt lehetőség piaci együttműködésekre. Tehát valószínűleg nem ez a fő mozgatórugó, hogy miért kellene változtatni ezen, sokkal inkább az, amit én mondtam, hogy egyszerűen le akarják ezt nyúlni ideológiai és pragmatikus hatalomtechnikai okokból, mert tartanak attól, hogy elvesztik a következő választást. Zárásként, elnök úr, annyit engedjen meg, hogy rögzítsem a jegyzőkönyv miatt, hogy dr. Pósán László, Varga-Damm Andrea és jómagam vettünk csak részt ebben a fontos vitában... (Dr. Pósán László: És Földi László!), bocsánat, és Földi László képviselőtársam. Azért mondtam az előbb, hogy négyen vagyunk a teremben, mert úgy látszik, hogy mást nagyon nem izgatott ez a kérdés. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni az adott napirendünk keretében. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e válaszolni. (Jelzésre:) Igen. Államtitkár úr, öné a szó. (20.20) BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy ezen törvényjavaslat kapcsán egy vitaszerű tárgyalás azért mégiscsak kibontakozott, még akkor is, hogyha egyrészt korábbiak ismétlésébe bocsátkoztunk, de azt gondolom, hogy egyébként a veszprémi felsőoktatás ügye, illetve a Pannon Egyetem ügye legalább néhány fontos mondatot megérdemel. Én továbbra is hálás vagyok Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, hogy nem vitatja a pozitív szándékomat. Azt gondolom, többször kifejtettem a modellváltásokkal kapcsolatos hozzáállásomat, ami nem új keletű, ami szorosan véve legalább négy évre tekint vissza, kicsit tágabban értelmezve egy évtizedre. Higgyék el, én pontosan tudom, milyen egy állami felsőoktatási intézménynek költségvetési intézményként a kihívásoknak megfelelni, de nem untatnám a jelenlévőket ezzel, viszont megtisztelném azzal, hogy a feltett kérdésekre válaszoljak. Felmerült a finanszírozás kérdése, honnan lesz pénze az egyetemnek? Ugye, a modellváltásokkal egy időben egy új finanszírozási módszert is kidolgoztunk, amely a jelenlegi, úgynevezett egy lábon álló, alapvetően az oktatásra bazírozó finanszírozás helyett háromlábúvá válik, amely az oktatási lábon kívül egy infrastruktúra-fenntartói lábról is szól, illetve a kutatás, a tudományos munka támogatásáról, mindezt teljesítményelven. Egyébként az oktatási funkció is teljesítményelven lesz finanszírozva. Az alapítványok, amelyeket létrehozunk, így az is, amelyet a Pannon Egyetemmel kapcsolatban létrehozunk, közalapítvány, és olyan egyetem marad a modellváltás után is például a Pannon Egyetem, amely közfeladatot is ellát, és a közfeladatot a kormány természetesen finanszírozza. Ezen túlmenően, ami egy más mozgásteret nyit ki számára, az az, hogy más módon lesz a közbeszerzés, más módon működik a vagyongazdálkodás, más módon tud úgymond innovációs mozdulatokat tenni egy modellváltáson átesett egyetem, így a Pannon Egyetem is. Azt, hogy az alapítói jogok nem válthatók pénzre, én elfogadom, de az alapítói jog jelenleg itt van az államnál, tehát a minisztériumnál, ezt a jogot a kuratórium fogja megkapni... Bocsánat, a fenntartóit, a fenntartóiról beszélek, tehát a fenntartói jogot kapja meg az alapítvány a modellváltással egy időben. Az alapítói jogot egy későbbi időszakban fogja átadni a miniszter úr az alapítvány, illetve a kuratóriumok számára, pusztán azért, mert ha működési zavarok lépnek fel, akkor ez az egy igazi beavatkozási lehetőség marad meg a minisztérium számára. A szeptember 1-je egy fontos dátum, egyébként a magyar felsőoktatás napja, az első magyar egyetem alapításának a napja, és azt gondolom, hogy az egy nagyon tiszteletteljes dátum; de nemcsak erről szól a történet, hanem arról is, hogy legyen ideje felkészülni az egyetemnek a modellváltásra. Elhangzott a kérdés, hogy miért Navracsics Tibor vitte a hírt az egyetemnek. A korábbiakban is előkerült ez a téma, akkor én elmondtam, hogy nem Navracsics Tibor vitte, hanem én beszéltem a rektor úrral, a kancellár úrral a modellváltás lehetőségéről az év elején, egy tudományos konferenciát követően. Azt tehát, hogy ők találkoztak Navracsics kormánybiztos úrral, aki egyébként a regionális fejlesztésnek az első számú vezetőjévé vált abban a régióban, én egy jó dolognak tartom; hogy miről beszéltek, én nem voltam jelen, azt nem tudom, valószínű, erről is beszéltek.
