Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2137 darabszáma és kapacitása is. 2020 első félévében, január eleje és június vége között, a járvány első hulláma idején is több mint 20 százalékkal növekedett az ilyen háztartási méretű kiserőművek darabszáma és kapacitása. Míg 2019 végén összesen 59 298 darab napelemes kiserőmű termelt villamos energiát, addig 2020 júniusában már 72 501 ilyen kiserőmű üzemelt, összesen több mint 584 megawatt beépített teljesítménnyel. Azt gondolom, ez egy jó irány, nagyon szép növekedési számokat láthatunk az elmúlt időszakban a járvány ellenére is, vagy talán éppen azért, mert volt idő az építőipari kapacitásban ezeket a beruházásokat végrehajtani. A napenergiát hasznosító háztartási kiserőművek terjedése évek óta töretlen sikert tud felmutatni, 2019-ben egy év alatt 45 százalékkal nőtt a darabszámuk és kapacitásuk. Ez azt jelenti, hogy mostanra 60-70 ezer háztartás rendelkezik ilyen tetőre szerelt napelemmel, egyre többfelé lehet találkozni a családi házak, illetve a panelházak tetejére telepített napelemekkel is. A kormány célja az energiastratégia szerint, hogy legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kilowatt teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel 2030-ra. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogy ezt államtitkár úr is elmondta, ezt könnyíti meg, illetve az uniós jogharmonizációs kötelezettségünknek tesz eleget, így azt gondolom, hogy nem is rabolnám tovább az önök idejét. A KDNP-frakció támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Szakács Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Újabb jogharmonizáció. Felidézek önöknek egy tegnapi emléket újra. Felhívott egy nagyon kedves ismerősöm, meg még jó pár, akik ugyanabban a szektorban dolgoznak, tudják, Dél-Baranyában a hotelszektorban. Nekik az a problémájuk, hogy most talán fél fizetést kapnak, ha kapnak erre a hónapra, de lehet, csak akkor, ha a cégnek van valamennyi megtakarítása. Meglepve hívott, hogy képzeljem el, a másik 50 százalékra meg pályázni kell a cégnek, és mondta nekem, hogy Laci, szólj a parlamentben, hogy valami történjen ebben a kérdésben, hát mit tárgyaltok ma. Tegnap azt mondtam neki, hogy azért nem tudok most ebben neked segíteni, mert az Alaptörvényt módosítjuk, bele kellett írni, hogy az apa a férfi, az anya meg a nő, ma meg energetikai tárgyú jogharmonizációval van elfoglalva a parlament. Ezért nagyon nehezen tudom házelnöki intelem nélkül ezt beleszőni a mondandómba, felhívni a kormány figyelmét arra, hogy vannak itt egyébként problémák. Én értem, hogy jogharmonizációs kötelezettség van, és ha éppen most érett rá a kormányra, hogy ezt megtegye, akkor, persze meg kell tenni, mert fontos. De ha már egyszer jogharmonizáció, és ha már államtitkár úrtól azt hallottuk, hogy már tudjuk, hogyan lesz ez tíz év múlva, szeretném elmondani, hogy valójában a legtöbb ilyen stratégiai gondolkodású problémám a kormánnyal, hogy mindig tudja, mi lesz két év múlva, öt meg tíz év múlva - de hogy mi lesz a jövő hónapban, azt nem. Azzal már vannak komoly problémák. Valójában az ember most azt a fajta gondolkodásmódot választaná, ha már egyszer úgyis önök is két hete rácsaptak a pánikgombra, hogy egy picit próbáljunk gondolkodni a holnapról, több évről meg majd utána, úgymond békeidőben, amikor nem arról van szó, hogy az ember azon gondolkodik, melyik ujját harapja meg, most az egészségügyet terhelje túl, a gazdaságot állítsa le, vagy társadalmi feszültségeket próbáljon meg feloldani, valahol megtalálva egy köztes megoldást, amiről mindannyian tudjuk, hogy nagyon nehezen lehet. De nem, inkább elbújnak egy ilyen európai uniós kötelezettség mögé. Azt gondolom, hogy ez alapvetően nem helyes. Erre most azért tértem ki kicsit hosszabban, mert azt mondta államtitkár úr, hogy ön biztos abban, hogy hosszú távon ez jobbá teszi a családok helyzetét. Államtitkár úr, még az is lehet, hogy igaza van önnek ebben, ezzel nem kívánok különösképpen vitatkozni, bár majd lesz olyan javaslat, hogy mitől lesz valóban jobb a családok élete akár hosszú távon is. De most rövid távon van baj, államtitkár úr. Egyszer már megállt az ország tavasszal. Végtelen fegyelmezettek voltak az emberek. Minden tisztelet azoknak, akik azért dolgoztak, hogy az ország ellátása rendben legyen, az egészségügy talpon maradjon, és még több tisztelet azoknak, akik pedig betartva a szabályokat, amelyeket persze okkal
