Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - Egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2119 Magyarország klímapolitikai, ezen belül pedig energiahatékonysági célkitűzéseihez. Ez mindannyiunk közös érdeke. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Bánki Eriknek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném leszögezni és kiemelni azt a nagyon komoly vállalást, amiről az expozéjában államtitkár úr is beszélt, miszerint Magyarország azt a vállalást tette, hogy 2050-re teljesen karbonsemlegessé teszi az energiaszektort. Mindamellett azt is vállalta, hogy egy olyan beruházási ütemezést indít el egy olyan stratégia mentén, amelynek köszönhetően 2030-ra a szén-dioxid-mentes villamos energia részaránya 90 százalékra fog emelkedni a mostani 60 százalékról, ami, azt gondolom, szintén egy ambiciózus cél. Ezeket a vállalásokat tekintve abszolút Európa élvonalába tartozik Magyarország, nagyon helyesen. Emellett ne feledkezzünk meg a másik komoly vállalásunkról a megújuló energia területén, ahol szintén azt vállaltuk, hogy 20 százalék fölé emeljük a megújuló energia arányát 2030-ra, ami megint számos olyan innovatív technológia magyarországi alkalmazását fogja elősegíteni, és reményeink szerint minél több olyan magyar vállalkozásnak és háztartásnak ad befektetési lehetőséget is egy ilyen impozáns szektorban, ami a hazai gazdaság teljesítményét is növelni fogja. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat - céljait tekintve - elsődleges célja az energiahatékonyságról szóló törvény, a távhőszolgáltatásról szóló törvény, a villamos energiáról szóló törvény, valamint a földgázellátásról szóló törvény jogharmonizációs célú, az alábbi európai uniós jogi aktusoknak megfelelően történő megvalósítása. A törvényjavaslat célja továbbá a Magyarország nemzeti energia- és klímatervében rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszer létrehozása az energiahatékonyságról szóló törvény módosításával. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével és az alternatív szakpolitikai intézkedések ellenőrzésének és nyomon követésének újraszabályozásával a jogszabály egy olyan keretrendszert hoz létre, amelynek célja és érdeke, hogy az Európai Unió 2030-ig elérendő legalább 32,5 százalékos kiemelt energiahatékonysági célkitűzései teljesüljenek, és ezt követően is lehessen előrelépéseket tenni ezen a területen. Nézzük, hogy mik a leglényegesebb tartalmi elemei az előttünk fekvő törvényjavaslatnak! Az energiahatékonyságról szóló törvényben kerül rögzítésre a hosszú távú felújítási stratégia jogszabályi megalapozása. Uniós előírás ugyanis egy olyan stratégia nemzeti kidolgozása, melynek célja, hogy a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakás célú épületek nemzeti állománya felújítása révén 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá váljon, megkönnyítve így a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való költséghatékony átalakítását. A stratégia törvényi szintű szabályozása a téma fontossága miatt, azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, elengedhetetlen. A stratégiának a jelenlegi hazai épületállomány végső energiafelhasználásának bemutatását kell tartalmaznia azzal, hogy a 2050-ig vállalt kötelezettségek teljesítéséhez intézkedésicsomag-javaslatokat is be kell mutatnia. Be kell továbbá mutatnia már folyamatban lévő intézkedéseket, például a CSOK rendszerét Magyarországon, illetve azokat az intézkedési terveket, amelyek a kormány döntésének függvényében megvalósíthatók és hozzájárulhatnak a vállalt számok teljesítéséhez. Az energiahatékonyságról szóló törvény rögzítené azt a tagállami kötelezettséget is, miszerint 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig minden évben az éves végső energiafogyasztás 0,8 százalékának megfelelő új halmozott végfelhasználási energiamegtakarítást érnek el a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagához képest. Az energiahatékonyságról szóló törvény fontos módosítása a kormány, az energiapolitikáért felelős miniszter és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatainak meghatározása az energiahatékonysági célkitűzések megvalósítása érdekében.
