Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - Egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2117 Köszönjük, államtitkár úr, és egyben köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig van lehetőség. Most 2 perces technikai szünetet rendelek el a következő napirendi pontunk tárgyalása előtt. (Szünet: 15.17 - 15.23 Elnök: dr. Brenner Koloman Jegyzők: Földi László és Tordai Bence) Egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/13667. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Kaderják Péter úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hadd kezdjem azzal, hogy ebben a teremben 2020 júniusában a parlament elfogadta a 2020. évi XLIV. törvényt a klíma védelméről, amely leszögezte, hogy Magyarország 2050-re a teljes klímasemlegességet kívánja elérni. Ez a törvény tartalmazza Magyarország középtávú klíma- és energiapolitikai célkitűzéseit is. Ennek értelmében 2030-ra Magyarország legalább 40 százalékkal kívánja csökkenteni 1990-es bázison az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat, a jelenlegi 13 százalékról legalább 21 százalékra kívánja növelni a megújulóenergia-felhasználás arányát a végső energiafogyasztásban, és az energiahatékonyság területén pedig azt kívánja garantálni, hogy dinamikus gazdasági növekedés mellett az energiafelhasználásunk nem növekszik, egyben olyan intézkedéseket is megfogalmaz, ami alapján az idén megalkotott új nemzeti energiastratégia és a nemzeti energia- és klímaterv előirányozta, hogy az energiahatékonyság területén jelentős lépésekre kerüljön sor mind a szabályozás, mind pedig a fejlesztési források felhasználása területén. Az energiahatékonyság az a területe az energia- és klímapolitikának, amelybe invesztálni nagyon sokféle szempontból éri meg, nemcsak a klímavédelem céljait szolgáljuk az energiahatékonyság révén megvalósult beruházások és a megtakarított energia el nem fogyasztása révén, hanem a fogyasztáscsökkentés a fogyasztók rezsiköltségeiben is jelentős és fenntartható megtakarítást tud eredményezni. Magyarország energiaszuverenitását növeli, hiszen miközben Magyarország jelentősen importfüggő ország, ezt az importkitettséget tudjuk csökkenteni az energiahatékonyságba történő beruházás révén. Egyben azokat a forrásokat, amelyeket energiaimportra fordítanánk, a hazai vállalkozások, a hazai gazdaság fejlesztésére, energiahatékonysági beruházások megvalósítására lehet felszabadítani és arra lehet fordítani. Mindezért rendkívül fontos és kiemelt törvényjavaslat az, amelyet e napirend keretében a kormány a parlament asztalára helyezett. Tisztelt Országgyűlés! 2021. január 1-jével új fejezet nyílik az Európai Unió és azon belül Magyarország energiahatékonysági célkitűzései tekintetében. A módosított energiahatékonysági európai uniós irányelv értelmében ugyanis a tagállamok 2021. január 1-jétől 2030. december 31-éig minden évben az éves végső energiafogyasztásuk 0,8 százalékának megfelelő új megtakarítást kötelesek elérni a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak fogyasztása átlagában. Az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását célzó javaslat az olyan bevált és jól működő energiahatékonysági szakpolitikai intézkedések mellé, mint többek között a beruházástámogatást
