Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
2104 figyelemfelhívást meg fogjuk ismételni. Tehát azok, akik ebben a kérdésben érdemben tudnak dönteni, egyrészt már ismerik ezt a problémát, de a közeljövőben, azaz a jövő héten fogjuk ismertetni, hogy a bodai tároló telephelyének kutatásával kapcsolatban komoly aggályok merültek fel, illetve, mondjuk, kifogások merültek fel a pécsi lakosok vagy Pécs város nevében.” És ennek ellenére kiadták a telephelykutatási engedélyt. Tehát a probléma adott, a problémát ismerik önök mint az érintett terület államtitkárai, országgyűlési képviselők, ismerjük mindannyian. Az egyetlen felelős döntés, hogy teljesítsük az általunk is elismert kötelezettségeket; újra kell rangsorolni a területeket, figyelembe kell venni Pécs megyei jogú város határozatát, ami tavaly ősszel kimondta, hogy nem akarja ezt a tárolót, és ilyen módon korrigálva ezt a projektet végre egy életképes szcenárióval folytatva eljuthatunk odáig néhány évtized múlva, hogy azt a kötelességet valóban teljesítsük, amit teljesítenünk kell, hogy egy biztonságos helyszínen egy mélygeológiai tárolót megépítsünk. Köszönöm elnök úr türelmét. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tordai Bence képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Mielőtt az atomhulladékok kezeléséről szóló határozat módosítására rátérnék, röviden általánosságban ismertetném a Párbeszéd álláspontját az atomenergiával kapcsolatban. Van néhány tévhit, sőt tudatosan generált álhír, amit a kormányzati oldalról keltenek az atomenergia alapvető megítélésével kapcsolatban. Elsősorban ezeket szeretném eloszlatni. Az első ilyen fontos, hamis tényállítás, hogy az atomenergia olcsó lenne. Épp ellenkezőleg, az atomenergia előállítása jelenleg a legdrágább. A legolcsóbb pedig a nap- és a szélerőművekben megtermelt áram. Az atomenergia akkor olcsó, ha már felépült az erőmű - mint Paks I. esetében -, és a beruházási költségeket nem számítjuk, de amikor Paks II.-ről beszélnek és az atomerőmű bővítéséről beszélnek, akkor egyértelmű, hogy a létesítés költségeit ideszámítva a legdrágább formája ez az energia előállításának. Úgyhogy ezt felejtsük is el, és tényleg tegyük ad acta ezt a kérdést gazdasági szempontból. A második fontos állítás, hogy az atomenergia klímasemleges lenne, hogy ne bocsátana ki széndioxidot. Épp ellenkezőleg, ha megint csak az egész élettartamát, az egész ciklust nézzük, egy atomerőmű felépítése, működése és lebontásának az életciklusát, akkor bizony ez több szén-dioxidot bocsát ki egy előállított megawattra vetítve, mint egy gázerőmű. Tehát még a gázerőművek is környezetbarátabbak, klímabarátabbak, mint az atomerőművek építése, úgyhogy ilyen szempontból is kérem, hogy felejtsük el ezt a történetet, és ha valóban klímasemleges Magyarországot akarunk, akkor jegyezzük meg, hogy ebbe az irányba nem újabb atomerőművek építésén át vezet az út. Harmadjára mondjuk ki, hogy nem igaz az sem, hogy az atomenergia biztonságos lenne. Az atomenergia rettentően veszélyes. Gondoljunk csak Majakra, Three Mile Islandre, Csernobilra vagy Fukusimára. Hatalmas katasztrófák történtek az atomenergia békés célú felhasználása miatt is, és akkor még a háborús célú felhasználásról nem is beszéltünk. Úgyhogy az atomenergia a legveszélyesebb energiaforrás, amit csak el lehet képzelni, és különösen súlyos a helyzet, hogyha azt nézzük, hogy olyan hulladék, olyan sugárzó anyag marad utána, amiről ez a határozat is szól, ami soha nem szűnik meg egészségre ártalmas lenni. Magyarországon most éppen arról folyik a társadalmi diskurzus, hogy hova létesítsenek a nagy aktivitású, tehát a legveszélyesebb radioaktív hulladék részére végleges, örök időkig itt lévő atomtemetőt Magyarországon. Elmondom, hogy hol: sehol. Az egy teljes nonszensz, hogy százezer év múlva is sugárzó hulladékot egy sűrűn lakott ország egyik nagyvárosa mellé, Pécstől 10 kilométerre, de bárhol az ország területén létesítsenek. Nem véletlen, hogy az a különleges kapcsolat az atomenergia felhasználásában, ami Magyarország és Oroszország között kialakult az elmúlt évtizedekben, részben arra alapul, nemcsak az orosz technológia használatára és az orosz fűtőanyag megvásárlására, hanem arra is, hogy a radioaktív hulladékot az oroszok átvették és kezelik. Ezt az együttműködést kéne kiterjeszteni, hogy a végleges kezelése, elhelyezése ezeknek a nagyon veszélyes radioaktív hulladékoknak is Oroszország területén történjen, ahol milliónyi négyzetkilométer áll lakatlanul, az emberi életre, egészségre semmilyen
