Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

2099 Aszódi államtitkárt felelőssé tenni és őt le lehetett váltani, de én azt sem látom, hogy azóta rakétaként indult el ez a projekt és megy tovább. Tehát azt gondolom, hogy mindezeket a kétségeket egymás mellé téve, a csúszást, a technológia elértéktelenedését, alternatívaként Paks meglévő blokkjai időtartamának a meghosszabbítását, mind egymás mellé kell tenni akkor, ha ezekről egyöntetűen szeretnénk beszélni. Ezek a kritikai észrevételeink. Azt pedig elmondom úgy is, hogy képviselőtársam itt van, hiszen úgy hivatkoztam meg, hogy akkor még nem volt a Házban. Tudjuk, hogy még mindig nincs döntés a bodai atomlerakóról, tudjuk, hogy a kormány nem határozta meg, de azt is tudja mindenki, hogy ott lesz. Ezt mi soha nem fogjuk támogatni, nem fogjuk azt támogatni, hogy Pécs belvárosától tíz kilométerre atomhulladékot tároljanak akkor is, ha formailag erről soha nem döntött eddig igazából senki, mert ez politikailag kockázatos. Ezt megértem, de gyakorlatilag mindenki tudja, két feltárt terület van Magyarországon, amely alkalmas erre, ebből egyet kiválasztottak, méghozzá Pécs szívétől, a pécsi Széchenyi tértől alig tíz kilométerre lévő Boda községnek a területe mellett, és nem máshol. Ez nagyon fontos. Azt gondolom, ha határozat szintjén nem is köteleződött el a kormány, de a dolgok mégiscsak egy irányba haladnak. Azt gondolom, úgy tudunk nyugodtan egymás szemébe nézni, ha a tényeket is alapul vesszük, nemcsak a leírt kormányhatározatokat. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet, elnök úr. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Úgy látom, az élet úgy hozza, hogy a baranyai képviselők, akik láthatóan a helyzetet és a körülményeket jól ismerik, kifejthetik a véleményüket arról, hogy a kormány ebben az önigazoló határozattervezetben igazából mit akar tenni. Ötévente elővenni és valamit ilyen módon bizonygatni, hogy mi ezt bizony-bizony jól csináljuk, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy önöknek igazuk van. Különösen akkor nem, ha mindezt egy járvány közepén próbálják megcsinálni. Azt hiszem, itt is okkal vethető fel az, hogy amikor a kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról akarnak határozatot hozni, akkor ennél biztosan van fontosabb ügy ezekben a napokban, hetekben, amivel foglalkozni kell. Különösen azért, mert nem készítették fel a második hullámra sem az iskolákat, sem az egészségügyet, és ott tartunk, hogy most már 150 ezernél jóval több fertőzött van az országban. Háromezer ember, háromezer magyar halt bele a vírusba, a kórházaink lassan nem tudnak már új beteget ellátni, és önök most ezt tartják a legfontosabbnak. (13.50) Én azt gondolom, az, hogy ha ez egy ötéves fordulópont és ehhez való ilyen makacs ragaszkodás, hogy most kell nekünk ezt csinálni, szerintem ez egyáltalán nem így van, különösen akkor, ha olyan előkészítetlenül hozzák ide, hogy nincsenek meg hozzá a megfelelő hatástanulmányok, amelyekkel ezt lehetne értékelni. Ezért ezt nem is tudom elfogadni, és csatlakozom ahhoz, amit képviselőtársam mondott, hogy ha atomlerakót akarnak építeni Pécs belvárosától 10 kilométerre, akkor ezt ne tegyék, ne csináljanak ilyet. Ehelyett inkább ebben a pillanatban, ezekben a napokban, ezekben a hónapokban foglalkozzanak az emberekkel, mert amiről ilyen szempontból azt gondolják, hogy a gazdaságra jó hatással van, vagy jó hatással lehet a következő hónapokban, én ebben nem hiszek. Azt gondolom, hogy önök sem, éppen ezért gondolom azt, ez egy olyan pótcselekvés, és hirtelen ijedtükben, mondhatom azt is, pánikkormányzásként, pótcselekvésként most éppen megpróbálják ezt eladni itt ebben az órában, míg ennek a vitája zajlik. Akárhogyan is, vagy akármilyen szándékkal érkeztek - elterelni másra a figyelmet, vagy menekülni valami elől -, ehelyett inkább beszélni kellene. Azt hiszem, ez az igazi valóság. Már csak azért is, mert államtitkár úr felelőssége is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság felkészítése megtörténhetett volna a második hullámra. Sokkal szélesebb körben kellett volna foglalkozni azzal, hogy ne elbocsássanak embereket, és ne csak a szenvedés legyen ezekben a napokban, mert egyébként nincs olyan belső piac, ahol a megrendelések megjelennének, ráadásul az állam sem tesz ebben az ügyben semmit. Ezért ne