Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2084 tekintetében vannak financiális problémákból eredő késések, és azt orvosolni kell, csak nem látom a garanciát arra, hogy egy újbóli kiadás során majd megint kis- és középvállalkozásokhoz kerülnének ezek a koncessziós jogok. Végezetül visszatérve tényleg arra az ellentmondásra, amit én önök között észleltem, oldják fel, ha ez nem így volt. Tehát egyik részről az, hogy szükség van ezekre a kitermelésekre, másik részről pedig, hogy többlettel is rendelkezünk. Én már kétszer is benyújtottam egy olyan javaslatot, aminek az lett volna a célkitűzése, hogy ha egy bizonyos kilométeres határon belül bányát akarnak nyitni, külszínit vagy felszín alattit, akkor ott az érintett lakosságot kérdezzék meg. Sajnos, a fideszes többség mind a kétszer leszavazta ezt a Fenntartható fejlődés bizottságában. Tehát ha valóban nincs annyira szükség ezekre, akkor ez a javaslat is átmehetett volna valamelyik alkalommal. Sajnálom, hogy nem így történt, de várom a kérdéseimre a megnyugtató választ. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Őszintén szólva, nem értem a személyeskedés élét, de erre borítsunk fátylat. Arra kérem Nacsa Lőrinc képviselő urat, hogy erre ne is reagáljon. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem is érdemes, úgyhogy nem is reagálok. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyarországi bányászat történetében száz évvel ezelőtt egy jelentős fordulópont következett be, amikor hatalmas veszteség érte az országot és ezt a szektort. Száz évvel ezelőtt Magyarország vasérctermelésének 89 százaléka, lignittermelésének harmada, valamint réz- és sóbányászatának teljes egésze idegen országok fennhatósága alá került. A magyar bányászati szakigazgatást 2017 óta a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat látja el. Az MBFSZ önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, amely az érintett megyei kormányhivatalokkal együtt látja el az állam bányászati és földtani feladatait. Az MBFSZ irányítását az innovációs és technológiai miniszter felügyeli. Ez a szolgálat olyan ügyfélközpontú, modern bányászati és földtani szolgálat, amely biztosítja a szakterületén belül a kiegyensúlyozottságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot, elősegíti ezáltal az ellátásbiztonságot, valamint gazdálkodik a természeti erőforrásokkal, az állami érdekekkel és a társadalom igényeivel összhangban. A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége. Az ország ásványi nyersanyagai természetes állapotukban az állam tulajdonában vannak. Mindezen természeti kincsek hazánk természeti erőforrásainak és nemzeti vagyonának részét képezik, nyilvántartásukat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és jogelődjei végzik 1953 óta. Napjainkban az állami ásványinyersanyag- és geotermikusenergia-vagyon nyilvántartása 4108 nyilvántartott bányaterületet foglal magában. (12.30) Hazánk összes széntermelése - feketeszén, barnaszén vagy lignit - az utóbbi években 8 millió tonna körül mozog. A feketekőszén-termelésünk jelentéktelen mennyiségű, a barnakőszéné évek óta 100 ezer tonna alatt van, lignittermelésben a 2010-es években bekövetkezett csökkenést követően most stagnálás tapasztalható. Magyarország ércbányászata jelentéktelen mennyiségű, mangánérctermelése a 2010-es években megszűnt, valamint a bauxittermelés is jelentősen visszaesett. Szintén nem jelentős hazánk kőolaj- és földgáztermelése sem, mindezek az említett okokhoz, a száz évvel ezelőtti nemzeti traumához is vezethetők vissza. A hétköznapi élethez, például az építkezésekhez szükséges az úgynevezett nemfémes ásványi nyersanyagok termelése, melyek nem tartoznak sem az energiahordozók, sem pedig az ércek közé, idetartozik az építési kavics, az építési homok, az építő- és díszkőipari nyersanyagok, a cement- és mészipari nyersanyagok, a kerámiaipari nyersanyagok, a tőzeg, lápföld, lápi mész, valamint az ásványbányászati nyersanyagok termelése. Ezen nemfémes ásványi nyersanyagok termelése 2018-ban
