Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő kilépésére tekintettel az Egyesült Királyság állampolgárai, valamint családtagjaik tartózkodási jogáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2057 újonnan érkező brit állampolgárok már a többi harmadik országbeli állampolgárhoz hasonlóan igényelhetnek majd tartózkodási engedélyt, ugyanakkor a vonatkozó uniós rendelet előírásainak megfelelően megalkotásra kerülnek számukra a vízummentességre vonatkozó rendelkezések is. Ez tehát a javaslat lényege. Ehhez szükséges megnyitni azt a három törvényt, amit ebben a rövid törvényjavaslatban módosíthatunk. Azt hiszem, nem kérdés, hogy ez a javaslat most időszerű. Most kell megtárgyalnunk és elfogadnunk, hogy jövőre, az átmeneti időszak lejártával már alkalmazni lehessen azt. Ahogyan az Egyesült Királyságban az ott élő magyarok és már európai uniós állampolgárok számára is nyitva áll a letelepedetti vagy az előzetes letelepedetti státusz igénylése az átmeneti időszak lejártát követően, úgy nekünk is gondoskodnunk kell arról, hogy a nálunk élő brit állampolgároknak lehetőségük legyen tartózkodási engedélyeik viszonylag egyszerű, az újonnan létrejövő körülményekhez igazodó átalakítására. Biztos vagyok benne, hogy ez a lépés is elősegíti a két ország közötti jó viszony megmaradását, illetve némi könnyebbséget jelent majd a brexit miatt eleve folyamatosan bonyolódó helyzetű, nálunk mint idegen országban élő brit állampolgároknak. Kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslat célkitűzéseit. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Szeretném előrebocsátani, hogy én nem tudom, hogy az, amit el fogok mondani a törvényjavaslattal kapcsolatban, a kormánypárti felfogással áll-e összhangban avagy az ellenzékivel. Erre azért kell kitérnem, mert államtitkár úr - akit én mindig arról ismertem, hogy a vitát igyekszik a szakmai területen tartani, még akkor is, ha az ellenzék részéről ezen a téren eltérés van - a zárszavában olyan pártpolitikai típusú megjegyzést tett, amiért elnézést kérek elnök úrtól is, hogy ilyen hangosan közbeszóltam, ezt nem szeretném megtenni, ha ezután is ezt mondja, ezért azt szeretném elmondani, hogy az ellenzék nem alkot egy blokkot. Amennyiben mi azonos véleményt nyilvánítunk, akkor elhangzik a vád, hogy mi egy blokkot alkotunk, csak azért, mert valamiről azonos a véleményünk. Most, amikor eltérő volt, államtitkár úr azt mondja, hogy de furcsa, hogy az egy blokkot alkotóknak miért nem egyforma a véleményük. Tiszteljen meg minket vagy engem azzal, hogy elfogadja, hogy adott esetben más a véleményem, miközben tudom, hogy az, aki mindenáron az egy blokkot akarja megvalósítani a maga választási törvényével, az Orbán Viktor. Nem szerettem volna politikai irányban tágra nyitni a vitát. Az előző esetben is tartózkodtam attól, hogy olyan irányról beszéljek, ami nem ide tartozik. Ezek után rátérek röviden arra, amit ezzel kapcsolatban szeretnék elmondani, talán kicsit tágabb összefüggésben. Amikor 2016 júniusában megtörtént a brexitnépszavazás, akkor azzal mindenki tisztában volt az Egyesült Királyságban is, Európában is, az Európai Parlamentben is, amelynek tagja voltam, hogy ez egy nehéz folyamat lesz, de néhányan azt gondoltuk, hogy nem véletlenül a szerződésre két év határidőt szabnak, 2019. március 29-éig ez meg fog történni. Nem akarok a történeten végigmenni, ami miatt 2020. január 31-én született meg a tagság (sic!), és még most is olyan kérdésekben kell döntést hozni vagy vitatkozni, amelyek nagyon súlyosak. Ezek közé tartozik természetesen az ír-északír határkérdés, amely összefügg a másik lényeges kérdéssel, amely az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni gazdasági kapcsolatainak a kérdése - igazi megegyezést még nem látunk - és a személyek joga a letelepedésre, a munkavállalásra. Ez is egy nagyon kényes kérdés. Úgy gondolom, ez a mostani törvényjavaslat, megfelelő módon alkalmazva az európai uniós szabályokat, illetve a kilépési szerződést, megteremti a brit állampolgárok számára megfelelő, pozitív módon a Magyarországon való további tartózkodást, beleértve - ami talán az esetükben lényeges - a harmadik országbeli házastárs esetében is, és fontos, hogy adott esetben a Magyarországon való tartózkodáshoz vagy letelepedéshez kapcsolódóan a vízummentesség lehetőségével is külön foglalkozik. Nyilvánvalóan nekünk azért is nagyon fontos ez a kérdés, mert van egy másik oldala. A másik oldala az Egyesült Királyságban élő, dolgozó, letelepedett magyar állampolgárok és az ő helyzetük a
