Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 18. szerda - 168. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):

1998 És azt látjuk, hogy bár feltétel nélkül kiszolgálják az érintett és említett multi cégeket, a bankrendszert, nem képesek még arra sem, hogy itthon hitelesen eljátsszák a pozícióváltás utáni állítólagos nemzeti szerepüket. A letelepedésikötvény-biznisz, képviselőtársaim - és majd fogok beszélni egy korábbi alaptörvény-módosításról -, kinek a nevéhez köthető? Van még olyan kormány Magyarországon, amely az állampolgárságunk előszobáját pénzért piaci kofaként árusította? (Csárdi Antal: Mmm!) Mondják meg, miért volt erre szükség. Most fizet rá, ezekben az években a magyar költségvetés! A járványügyi veszélyhelyzet közepén ezeknek a kötvényeknek a kamatait meg az árát fizetik vissza a magyar adófizetők. Nem önök, a magyar adófizetők! Amikor a kieső munkabéreket nem pótolja emiatt senki. Önök jutottak el nemcsak odáig, hogy százezres nagyságrendben telepítik be az idegen munkásokat Magyarországra, de önök az egyetlen kormány, amely letelepedetteknek, bevándoroltaknak a CSOK-ról tart kiselőadást. Hogy van ez, kérem szépen? Ez a nemzeti kormányzás, államtitkár úr? Önök letelepedetteknek tartanak a CSOK felvételi lehetőségeiről kiselőadásokat. Volt még ilyen kormány Magyarországon? Nem, nem volt. Arra kérem tehát önöket, hogy az alaptörvény-módosítás mögé bújtatott közpénz-kitalicskázást el se kezdjék, mert bőven vannak olyan jogi lehetőségek, amelyek alapján ezek a folyamatok visszacsinálhatók; és én szeretném önöket megóvni attól, hogy bűncselekményeket kövessenek el közpénz ezermilliárdos nagyságrendű kicsatornázásával. Ezt nem tehetik meg következmények nélkül. És szerintem önök is belátják, hogy ezzel túllőttek a célon, nem lehet a magyar adófizetők pénzével ezt megcsinálni, önök is felelnek ezért, de mi is felelünk az ellenőrzésért, és nem fogjuk szó nélkül tűrni azt, amit ezen csomag alapján készülnek elkövetni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony következik, az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon! BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Döbbenten hallgattam a KDNP vezérszónokát, Vejkey Imrét és a Fidesz vezérszónokát, Dunai Mónikát és a kormány részéről miniszter asszonyt, aki nagyon gyorsan kiviharzott a teremből, miután elmondta a monológját. (Hollik István: Mint Szabó Timea!) Nagyon súlyos mondatok hangzottak el ezekben a felszólalásokban. Többször elhangzott, hogy vannak dolgok, amit ki kell mondani, és rögzíteni kell az Alaptörvényben. Engedjék meg, hogy egy poént elmondjak. Amikor az Alaptörvényben azt mondják, hogy az anya nő, az apa férfi, és hogy rögzíteni kell a gyermek született nemét, akkor most már rájöttem, hogy a szülőszobán, amikor megszületik a gyermek, az orvos, amikor átadja nekünk a gyermeket - mert most már legtöbbször így van -, akkor közli, hogy fiú vagy lány. Mert amúgy lehet, hogy nem tudnánk. Ezért is kell Alaptörvényben rögzíteni. (Bányai Gábor: Vicces.) De ez súlyosabb ennél. Önök ezt a témát arra használják fel, a gyűlöletkeltést - ahogy elmondták már képviselőtársaim -, hogy egészen mást leplezzenek vele. Egészen mást, ami benne van ebben a módosításban, vagy amit az elmúlt tíz évben műveltek, vagy még ettől rosszabb, és ezt is minden képviselőtársam elmondta, hogy a mostani helyzetről tereljék el a közvélemény figyelmét. És én is kikérem magamnak, ugyanúgy, mint Z. Kárpát Dániel képviselőtársam, amikor arról beszélnek, hogy mi, ellenzéki képviselők a vírusnak szurkolunk, meg hogy itt a halálhíreket, a halottakat bármire fel akarjuk használni. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy állampolgár elvárhatja önöktől, a kormány tagjaitól, hogy hallja mindennap az igazságot. És ez nem azt jelenti, hogy játszani akar bárki a betegekkel, a járványhelyzettel vagy azzal, hogy hányan haltak meg. Csak szeretnék tudni, hogy mi az igazság. Mert joguk van hozzá. És ahhoz is joguk van, hogy amikor bekerül a hozzátartozójuk, a szerettük a kórházba, tudjanak arról, hogy mi van vele. Mert ma az a helyzet, hogy ha valaki bekerül a kórházba, annyira le van terhelve az egészségügyi személyzet, az orvosok, az ápolónők, a szakdolgozók, hogy nincs idejük felvenni a telefont, mert nem ez a dolguk. És otthon meg a betegek hozzátartozói rettegnek, mert még csak ennyi információt sem kapnak meg. Ne haragudjanak, a XXI. században az, hogy mindenről tudjanak a választópolgárok, az állampolgárok -